Sárospataki Füzetek 4. (2000)

2000 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Gaál Botond: Pál apostoltól Barth Károlyig és tovább

PÁL APOSTOLTÓL BARTH KÁROLYIG ÉS TOVÁBB

szellemet. A Sztoa ugyanis monista módon már annyira közel hozta az istent a világhoz, hogy panteista módon föl is oldotta abban. Megkezdó'dött a mitologikus homályban létező istenek tökéletességének kétségbevonása, s így már a monoteizmus lázas szükségérzete lett úrrá a közgondolkodáson. Erezték, hogy isteneik sora nem teljes. Valamiféle „ismeretlen istennek” is kellett még léteznie, akitől várnak valamit, ami hiányzik az életükből.(ApCsel 17,23) Pál éppen ezt a helyzetet használta ki Athénban, s ebben a kairoszban tett bizonyságot a teremtő és a Krisztusban megváltó Istenről. Ez az az Isten, aki sehogyan sem fért bele a görög gondolkodás kategóriáiba. Azért ismeretlen, mert az emberi értelem képtelen a kigondolására — vélhette Pál a görögök fejével. A görögök ugyanis létrehoztak egyfajta dualista világszemléletet, amely élesen megkülönböztette az érzékekkel fölfogható világot és az ész által megalkotott, teoretikus mindenséget. Ez utóbbit tekintették valóságosnak, sőt isteni tulajdonságokkal felruházottnak, a tapasztalati világot pedig méltatlannak tartották arra, hogy egy szabad görög polgár a gondolatainak tárgyává tegye. Ettől a mélyen dualista szemlélettől a hellén gondolkodás többé nem tudott szabadulni.

Hasonlóan történt ez a matematikájuk megalkotásakor is. Logikai módszerük annyira sikeres volt, hogy szerintük ennél tökéletesebb szellemi magasságot nem érhetett el senki. Elégedettségükben matematikai módszerüket és levezetett tételeik igazságát abszolúttá tették. Különösen is ezt tették a geometriával. Abszolút voltában annyira nem kételkedtek, hogy azt más tudományterületek számára is mintának tekintették. Ez fogalmazódott meg a „more geometrico” későbbi kifejezésben, amit még Spinoza is és Kant is elfogadott7 tudományművelési elvnek. Ez a görög matematika i.e. 300 körül már készen volt, áthatotta a gondolkodást, és tartotta magát több mint kétezer esztendőn át. A legnagyobb görög matematikusokról viszont nincs olyan ismeretünk, hogy eredményeik kapcsán kérkedtek volna az istenség elérésével. A geométerek egy zárt gondolati rendszert, egy sztatikus, időtlen, történetieden világot vontak maguk köré, s innen szemlélték a változhatatlan min7 A mos,- moris latin szó valaminek a módját jelenti, ami szerint valamit tesznek. A „more geometrico” kifejezést a geometria módján, a geometria szerint kifejezésekkel lehet visszaadni. Hogy pontosan mikortól használták ezt a tudományművelés példájául, nem tudjuk. Valószínűleg a 17. és 18. században terjedt el, főleg Newton korától. A természetjog is erre a gondolatra épül, amikor az amerikai függetlenségi nyilatkozatban olvassuk, hogy „mi ezeket az igazságokat magától értetó'dó'nek tartjuk”, azaz Eukleidész mintájára. Spinoza az Etikáját szintén „more geometrico” írta.

49