Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Börzsönyi József: A berit szó eredete
A BERIT SZÓ EREDETE főnévi, mind az igei jelentés megtaiálható a héberben. Főnévként a lexikonok négy jelentést sorolnak fel: 1. fiú, 2. tiszta, 3. gabona, 4. szabad mező. Igeként a m3 két jelentéssel szerepel: 1. enni, 2. meghatározni, kiválasztani /ez utóbbi hapax legomenon/. A “na is két jelentéssel található: 1. elkülönít, 2. élesít, élez. A sokféle jelentés alkalmat ad különböző elméletek kialakítására. Gerleman kérdése az, hogy jogos-e ez a sokféle jelentés, vagy van egy olyan közös nevező, ami minden jelentést átfog. Ha van ilyen, akkor a különböző változatok csak értelmi eltolódások, vagy egy általános alapjelentés értelmi bővülése. Gerleman azt kívánja igazolni vizsgálatával, hogy van ilyen alapjelentés. Ennek a vizsgálatnak fonalát kövessük most nyomon nagy vonalakban! Az arám nyelvterületen különösen gazdag jelentésváltozata van a “13 szónak, de ezeket egy közös nevező össze tudja fogni. Ez a közös nevező pedig az „elkülönítés”, „elkülönített”, „magában lévő”. A héberben a “13 ritkábban fordul elő, mint az arámban. A szótárak szerint a főnévnek négy jelentése is van. Gerleman véleménye szerint tévedésen alapszik a négy eltérő jelentés. A három utolsóról, úgy véli, könnyen belátható, hogy mindenik mögött az elkülönítés értelem található. Az elkülönített szabad mező. Az elkülönített jelenthet minőségi különbséget is. így lehet a „különös” pozitív értelemben az elegyítetlen, érintetlen, tiszta. A gabona lehet a szalmától, a polyvától elkülönített. Lehetséges azonban az is, hogy az állagra utal a név, ahogyan a gabona önálló szemekből áll. A „fiú” jelentést kell külön megnézni. A 13 ebben az értelemben az Ószövetségben mindössze két helyen található a szokásos ]3 helyett. A Péld 31,2-ben. Vitatja azonban, hogy itt valóban „fiút” jelentene, inkább „különlegességet”, „sajátosságot”. A következő értelmet találja így itt: „Mi az én sajátosságom, mi születésem sajátossága, mi a kötelességemmel összefüggő sajátosság?” A másik előfordulási hely a Zsolt 2,12. Itt még a ige is bonyolítja a helyzetet, de véleménye szerint itt sem „fiú”-ról van szó, hanem elkülönülésről, visszavonulásról, az ige jelentését pedig „megnyugodni”, „megnyugtatni” értelemben veszi. így a következő értelmet nyeri: „Ártatlanságot ölt magára20, hogy ne haragudjon, és utatokat ne rontsa meg.” A főnévi forma után az igei gyököt is ebbe a jelentéskörbe kívánja bevonni. így a m3 egyik jelentéséről az lSám 17,8-ban azt vallja, hogy ott az értelme ez: „kiemelni”, „kivenni”. A másik jelentés az „enni”. Erről elhamarkodottnak tartja Köhler felfogását. Inkább ez volna az értelme: megkóstolni valamit /gustare/, ételt kiválasztani, valamiből egy keveset fogyasztani. így tehát az alapjelentéssel összekapcsolódik. A “1“13 igéről az elkülönít jelentést az Ez 20,38 és a Neh 5,18 helyekre alapozza. A második jelentésként számontartott „élesít”, „élez” értelmet sem hagyja helyben. Az Ez 49,2-ben 20 "Legt Unbescholtenheit als Rüstung an.” 15