Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Börzsönyi József: A berit szó eredete
Dr. Börzsönyi József 22,8-ban, a másodikat az Ex. 18,21-ben. Az Ézs 28-ban Kutsch egy olyan szövegre is rámutat, ahol a bérit párhuzamban áll a ntn aktív /15. vers/, ill. passzív /18. vers/ participiumával. A szinonim igék névszó származékait találja itt. Elméletének igazolására a ntn ige jelentésmódosulására a Targumot is bizonyságul hívja, sőt párhuzamként a görög Sokeív, SokeictOou, SeöoyOat, eSo^ev igéket is említi. Nemcsak az a kétséges ebben a levezetésben, hogy egyetlen előfordulási helyre kell alapozni az eredeti jelentés meghatározását, hiszen más gyökökkel is előfordul, hogy csak egyetlen helyen szerepelnek az Ószövetségben. Ez esetben szerencsésebb Pedersen megközelítési módja, aki, ha ez a két szó összetartozik, akkor az ismertebb, gyakran előforduló alakból indul ki. Persze ez esetben nem tudunk közelebbit mondani a bérit eredetéről. Kutsch levezetésében probléma marad az is, hogy a módosított értelmű igéből, az átvitt értelemből hogyan jut el a szövetséghez, vagy akár a „kötelezettség” értelemhez, amelyet Kutsch levezetése alapján is, de már ezt megelőzően, ettől függetlenül is a szó jelentéséül ajánl. Fontos fejlődési fokozatok megvilágítatlanul maradtak, amelyek kétségessé teszik a levezetés helyességét. B/4.Az „ elkülöníteni ” igéből Gillis Gerleman 1978-ban az Institutum Judaicum Delitzschianum intézetében Münsterben tartott előadásában18 minden eddigitől eltérő eredményhez jutott annak alapján, hogy az igei gyök másik változatából indult ki. A korábbi etimológiai levezetések hibáit abban látja, hogy azok mind valamilyen előfeltevés hatása alatt állnak, és arra szolgálnak, hogy előfeltevést igazoljanak. Gyanúsnak tartja azt is, hogy különböző levezetések vetélkedhetnek egymással. Olyan vizsgálatot tart szükségesnek, amelyik a későbbi teológiai értelmezéstől mentesen lát munkához. Az egész szövetségteológiában azt tartja nagyon nyugtalanítónak, hogy a bérit szó jelentés- magva nincs kellően tisztázva. Különösen az etimológia területén érez nagy bizonytalanságot. Pedig nagyon fontos fogalomról van szó. „Nehezen lehetne másik olyan fogalmat megnevezni, ami a bibliai tudományokban, de különösen az ószövetségi teológiában fontosabb szerepet játszana, mint a szövetség fogalma.”19 Morfológiailag nem lát problémát. Két radikálisból álló héber gyök nőnemű végződéssel ellátott formája. Az ilyen főnevek főként elvont értelműek. Pl. rPK") = tekintet, rP2E? = fogság, JTD2 = megsiratás. Ezek a példák arra engednek következtetni, hogy deverbativummal van dolgunk, mégpedig két radikálist tartalmazó gyök esetében. A ”12 gyök esetében mind a 18 Gerleman, Gillis: Die "Besonderheit". Untersuchungen zu bérit im Alten Testament. In Studien zur alttestamentlichen Theologie. Heidelberg, 1980. 24-37. pp. 19 Gerleman, Gillis: i.m. 24. p. 14
