Sárospataki Füzetek 4. (2000)
2000 / 1. szám - TANULMÁNY - Dr. Ágoston István György: Lorántffy Zsuzsanna évforduló 2000-ben
Dr. Ágoston István György Lorántffy Zsuzsanna évforduló 2000-ben Kétezerben, a közel 2000 éves keresztyénség és az ezeréves államiság jubileumi éve mellett, sor kerül magyarságunk és egyben a református egyház egyik legnagyobb női egyéniségének, I. Rákóczi Györgyné Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony születésének 400. évfodulójára. A róla való megemlékezés a milleniumot gazdagítja és széleskörűen ökumenikussá teszi. 1. /l. Lorántffy Zsuzsannáról az első magyar lexikon szerkesztője, írója Bőd Péter mondja: "Volt ez nagykegyességű és széptudományú fejedelemasszony, aki nemcsak mások munkájokat bocsátotta világra, hanem maga is írt..." Faylné irodalmár írja, hogy Lorántffy Zsuzsanna volt az első magyar nő, akinek munkája nyomtatásban jelent meg. A Magyar irodalmi lexikon szerint a haladó szellemű református kultúra és tudomány áldozatkész pártfogója... Zoványi a magyar protestantizmus története egyik legfényesebb alakjának tartja a fejedelemasszonyt. A Magyar életrajzi lexikon kitűnő gazda és kertész mivoltát emeli ki, ma mondhatnánk közgazdásznak, oktatási reformernek. Mikolai Hegedűs János a puritán mozgalom egyik legrokonszenvesebb harcosa, "a mi időnk Debórájá"-nak nevezi Lorántffy Zsuzsannát. Debó- ra az a bibliai prófétanő volt, aki a folyamatos fenyegetettségben élő nép lelkében folyamatosan ébren tartotta a szabadulás reményét. Tompa Mihály nagy költőnk Lorántffy Zsuzsannáról írt költeményében többek közt azt írja: "Fejedelmi nő, az volt bizonnyal, Világ szerént, lélek szerént! Több díszt nem nyert bársony s bíborral, De ő hintett ezekre fényt!" 2. Mind a Magyar irodalmi lexikon, mind a Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig, és egyéb kiadványok Lorántffy Zsuzsanna szülőhelyéül Ónodot nevezik meg, ahol 1600. április 18-án látta meg a napvilágot. Az április hónap fontos szerepet játszott a fejedelemasszony életében. Születésnapján túl 1616. április 18-án ment férjhez I. Rákóczi Györgyhöz a későbbi erdélyi fejedelemhez. 1642. április 5-én tért át menye Báthory Zsófia a református vallásra, 1656. április 28-án temette el kedves fiát, Zsigmondot a gyulafehérvári templomban, és 1660. április 18-án születése és házasság- kötése napján költözött el az élők sorából. Lorántffy Zsuzsanna az ónodi várban született, ahol atyja Lorántffy Mihály volt a kapitány. Anyja Zeleméri Kamarás Borbála, aki méltó és hősé- ges segítőtársa volt férjének. Lorántffyéknál három leánygyermek született a családba: Erzse, Zsuzsanna és Mária. A gyermekek hamar elvesztették szü115
