Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Enghy Sándor: A megváltás kérdése a Zsoltárok könyvében
Enghy Sándor A^iKtp ÉS A MEGVÁLTÁS KÉRDÉSE A ZSOLTÁROK KÖNYVÉBEN A bit® (fém.) a héber nyelv sajátos szava az alvilág jelölésére. Etimológiája régóta tudományos fejtegetés tárgya és minden fáradozás ellenére a bit«ti megfejtése mindmáig tartalmaz problémákat. A bit® Geseniusnál megtalálható bt® -„belül üreges”-gyökböl való levezetését mint nyelvileg lehetetlent hamar feladta a tudomány.1 Régebbi kísérletnek nevezi a bt®-kérdezni-gyökből való levezetés lehetőségét Gerleman, (Koehler pedig a Theol. Zeitschrift 1946-os számának 72. oldalán „régóta és általánosan feladott kísérletnek”) pedig Kustár is felveti ezt a lehetőséget, ha nem is tartja egyértelműnek a bit® etimológiai magyarázatát, mely szerint így a szó olyan helyre utal, ahol minden kérdéses, és ahol már csak az utolsó megkérdezés van hátra. A másik esetben, ha a bittű szót nt®- „pusztának lenni”- gyökből vezetjük le, akkor a bittű -lal kapcsolatban a C'nű ellentétpárjaként olyan helyre kell gondolnunk, ahol optikailag és fonetikailag érzékelhető rendetlenségről van szó. Ha tehát a bittű -t pusztán etimológiája felől próbáljuk megérteni, akár a bt®, (az előbb említett Theol. Zeitschrift cikkben Koehler idézi Fürst nevét, aki tud a bt® „valakibe, valamibe behatolni” jelentéséről is, melyből adódik a bittű mint mélység, alvilág) akár a nt® felől, a szó lényege mindkét esetben az, hogy a bittű a halál erőinek központját jelzi helyi és etikai értelemben is.: Gerleman említi egyébként Geseniustól a nt® „figyelni” jelentését is, sőt megkülönbözteti még a „lármázni” jelentést. Koehler ehhez képest új jelentése a gyökhöz a „zúgás”. Gerleman ezeket az aspektusokat próbálja meg összefogni, amikor azt mondja, hogy a két pólus, a „lármázni és pusztának lenni” valószínűleg egyesíti a láthatót és hallhatót, s ami a kettőt összeköti az a rendetlenség, mely akusztikailag a lármában, optikailag a pusztában jelenik meg. A bt®-„kérdezni”- mint a bit® megértésének kiindulópontja megtalálható Geseniusnál is, de ezt az elméletet említi König, Albright, Gordon is.1 2 3 Gerleman a „leginkább figyelembe vett magyarázatnak” nevezi Koehler javaslatát a nt® és bittű összefüggésére nézve. Koehler a nt® jelentései közül - „elpusztít, pusztává tesz, zúg, megfigyel” - csak az elsővel foglalkozik, mely összeegyeztethető az alvilág képével. Eichrodt 1 Eichrodt: Theologie des Alten Testaments - Vandenhoeck & Ruprecht in Göttingen 1974. 2/3. 143. p. 2 Kustár Péter: Az Ószövetség megértése - Debrecen 1988. 174. p. 3 Theologisches Wörterbuch zum AT - W. Kohlhammer Stuttgart-Berlin-Köln 1990-93. Anderson - Bottterwerk - Ringgren bitó 3
