Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Enghy Sándor: A megváltás kérdése a Zsoltárok könyvében

ebben az összefüggésben jegyzi meg, hogy az b olyan képzési elem, mely nyomatékosít (mint a bttbc?-„bal”, de a „legvégsőkig” értelmében; el egészen odáig, hogy Koehler az előbb említett Theol. Zeitschrift, cikkben azt is fejtegeti, hogy a bit«? azért nőnemű, mert az a nőnemű „föld” legmesz- szebb levő, legalsóbb, legszigorúbb értelemben vett lényegtelen része) és így a puszta terület az már nem e világ része - Unwelt.4 Ezt Eichrodt önmagában lehetséges képzésnek nevezi, mellyel Baumgartner szembeállítja azt, amit Albright már 1926-ban javasolt, hogy a bit«? -t vezessük vissza a babiloni su'ara szóra, mely a valószínűbb, eredetileg Tammuz lakhelye az alvilágban. Gerleman szerint Albright javaslatát Baumgartner fejlesztette tovább.5 6 Akkád etimológiai magyarázatra is volt kísérlet, de Gerleman szerint ennél nagyobb figyelmet érdemel az előbbi Albright-Baumgartner féle megoldás. Ha már a nyelveknél tartunk, megemlíthetnénk Dévaud nevét, aki az egyiptomi nyelvben is talált megfelelőt a bittó levezetésére. A nyelveknél maradva Wächter elmegy odáig, hogy a bit«? -t felbontja, s számára a o vonatkozó névmás, s a szó jelentését az akkád semmihez tartozó kifejezésben keresi. (Meyert, a Koehler-Baumgartner szótárt is idézi Wächter, miszerint az btt a héberben a tagadás jelentését hordozza, melyből adódik a bit«? „megsemmisítés értelme). De tartalmilag úgy érti a bit«? -t, mint amely a veszély kifejezésének fokozása, amellett, hogy a "Op, TQ, nno szinonimája.

A statisztikai adatok tanulsága számunkra az, hogy a bittó míg az Ószövetségben 66-szor fordul elő, beleértve ebbe az Ézs. 7,11 változtatását, ebből a legtöbbször, 16-szor a zsoltárokban található és több mint a fele panasz- és hálaénekekben.Az LXX fordítása is tanulságos, mert ott a bittó fordítása 60-szor 08x19, 3-szor GávaGog, és az Ez 32,21-ben ßoGpog. Az Ézs 7,11 rövidebb, hiányzik a bittó megfelelője, a Jób 24,19 fordítása pedig eltér a szövegtől.7 Nyilván nem véletlenül jegyzi meg Gerleman, hogy feltűnő a bittó előfordulása helymegjelöléssel kapcsolatban, különösen prepozíciókkal, melyek az alvilágot egy mozgás kezdeteként, vagy végpontjaként jelölik meg. Gerleman következtetése, hogy a nttö -ból — „lármázni, pusztának lenni” - való levezetés miatt a bittó kifejezésben vagy az akusztikai, vagy a térbeli momentum kerül előtérbe. Az is megalapozott észrevétel, hogy constr. kapcsolatban mindig mint nomen rectum, élőlényként jelenik meg ugyan (bittó bosszúja Ézs 5,14), de többnyire a bittó helyi jellegét hangsúlyozza a Biblia (bittó útja). A bitte? mint alvilág, a □,QO ellentét-párjaként helyi kategória a kozmosz alsóbb és fel4 W. Eichrodt, i.m. 143. p.

5 Theologisches Wörterbuch zum AT, Jenni Westermann Chr. Kaiser Verlag München Theologischer Verlag Zürich 1979 Vitttí

6 Theologisches Wörterbuch zum AT Jenni Westermann i.m.

7 Theologisches Wörterbuch zum AT W. Kohlhammer Stuttgart Berlin Köln 1990-93. Anderson - Bottterwerk - Ringgren bit®

4