Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (4)
szövegeiben találkozunk. Számos tudós arra a következtetésre jutott, hogy habiru/apiru ugyanazt jelenti mint a bibliai ibrim, aminek a jelentése: héberek. Az lMóz 10 nemzetségi táblázata szerint a héberek Sém vonalán Héber leszármazottai /lMóz 10,24k/. Ez az azonosítás a tudósok körében nagy zavart okozott, mert "nehéz megmagyarázni, hogyan lehetséges az, hogy egy évszázaddal az exodus előtt egész Palesztinában héberek fosztogattak. Ha a héberek az Újbirodalom Egyiptomában rabszolgák voltak, hogyan kóborolhattak ugyanabban az időben az ígéret földjén? A problémát a nagy bibliatudós, Albrecht Alt vetette fel, s arra a következtetésre jutott, hogy az amarnai korszak habirui valójában héberek voltak, de nem a Mózes és a Józsiié héberei. Olyan csoportról van szó, amely több generációval korábban hagyta el Egyiptomot, mint a Mózes által vezetett utolsó exodus héberei. A Józsué vezetésével végbement honfoglalás csak egy jelentéktelen benyomulás volt egy olyan országba, amelyet már héber törzsek laktak. Ez az ábrázolás a honfoglalást csetepatévá laposítja, ami aztán később válik a népért vívott epikus harccá. A régészet - az amarnai levelek révén - ismét bebizonyította, hogy a bibliai történeteknek igen kevés közük van a históriai valósághoz."5 Ezek után tegyük fel a kérdést: Hasonlítanak-e egyáltalán azok az izráeliek, akikről a Józsué és a Bírák könyvében olvasunk, azokhoz a habirukhoz, akikről az amarnai levelekben van szó? Nos, kétségtelen, hogy a Józsué és a Bírák könyve izráelei letelepedett életmódot folytattak, még ha volt is némi helyváltoztatás /vö. Bír 18/. Egyetlen olyan bibliai helyet sem találunk, ami arra utalna, hogy az izraeliek Dávid kora előtt zsoldosoknak szegődtek volna el. Arra is vannak utalások, hogy Saul haderejéhez is tartoztak héberek /vö. l.Sám 13,3.7; 14,21/. /Az izraeliek és a héberek közötti különbségtétellel később foglalkozunk részletesebben./ Attól kezdve viszont, hogy Dávid, Saul elől menekülve, Akis szolgálatába szegődött /lSám 27,1-7; 28,1-2/, olyan helyzet alakult ki, amely hasonlít az amarnai korszak Palesztináéhoz. Az Ószövetséggel foglalkozva számos tudós felfedezte, hogy világos egyezések vannak az amarnai levelek habiruinak és a Dávid, illetve Dávid és embereinek az életmódja között. E kérdés megvilágítása érdekében hadd idézzünk - Rohl nyomán - három jelentős tudóst. Moshe Greenberg a következőket írja úttörő munkájában a habirukról: "A bibliai hagyományban gyakran találkozunk olyan népcsoportokkal, mint amilyenekről az Amarna-GAZ-ban van szó. A legjobb példa Dávid története. Dávid azáltal, hogy elmenekült - amire a király ellenségeskedése adott okot -, elveszítette helyét az izraeli társadalomban... Olyan emberek csatlakoztak hozzá, akiknek gazdasági okok miatt menekülniök kellett. Ezek nem élveztek semmiféle jogi védelmet, s Dávid vezetésével bizonytalan életet éltek."6 5 In: Rohl, i.m. 239. p. 6 In: Rohl, i.m. 240. p. 85 *
