Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (4)
George Mendenhall szerint "zavarbaejtő parallelek találhatók Dávid történetében" az amarnai levelek habiruinak a történetéhez. "Dávid csapatával bejárja az országot, városok /Keila/, gazdag emberek /Nábál/ és királyok /Ammoni Náhás, 2Sám 10,2/ kegyét és védelmét keresi, s végül felajánlja 600 fős csapatával - ami szabályos hadsereg! - szolgálatát Akisnak, Gát királyának. Akis Ciklágot utalta ki nekik szállásul. Ez a város lett rabló hadjárataik kiindulópontja."7 Kyle McCarter így foglalja össze a történeti Dávidról mondottakat: "Röviden, Dávid az apiruk, /habiruk/ vezére lett. Mint az Amarna-korból ismert apiruk, Dávid és emberei zsoldosok voltak, akik abból éltek, hogy felajánlották szolgálatukat másoknak, vagy raboltak."8 "Tehát itt egy egészen szokatlan helyzet adódik - írja Rohl. A bibliatudós arra a megállapításra jutott, hogy Dávid héberei a históriai Amarna-habiruk pontos visszatükröződései /mindenesetre későbbi időből/. A probléma az, hogy a tradicionális kronológia szerint Dávid és a héber csapata a Kr. e. 11. század utolsó évtizedében vitték véghez rabló hadjárataikat Palesztinában, míg az Amarna-kor habirui a Kr.e. 14. században tették ugyanezt. Mendehallnak, Greenbergnek és McCarternek vonatkoztatási keretként csak a tradicionális kronológia állt rendelkezésére. Ha az új kronológia rendelkezésükre állt volna, akkor bizonyára más végkövetkeztetésre jutottak volna: Az Amarna-héberek nemcsak meghökkentően hasonlítanak Dávid hébereihez - ők Dávid héberei!"9 Summázva: Az új kronológia szerint az amarnai levelekben emlegetett palesztinai habiruk /héb. ibrim/ azonosak a Sámuel első és második könyvében szereplő héberekkel. Dávidról és azokról az emberekről van szó, akik Dávidhoz csatlakoztak, miután el kellett menekülnie Saul udvarából. Ezek az emberek Dávid mellett maradtak - nyomonkövethetően - egészen Jeruzsálem elfoglalásáig /2Sám 5,6k/. Hangsúlyoznunk kell, hogy itt az amarnai levelekben emlegetett habirukról van szó. Sámuel könyveiben más habiruk is szerepelnek, amire már utaltunk, s amiről még részletesebben szólunk. Egyiptomi vazallusok Ha az amarnai korszak Palesztinájának és Szíriájának politikai topográfiáját /helyrajzát/ összehasonlítjuk a Sámuel könyveiben felvázolt földrajzi területtel, akkor számos parallelt találunk. Rohl ezeket a paralleleket szemléletesen táblázatban is összefoglalja.10 Az összehasonlítható csoportokból ötöt hadd emeljünk ki. /1/ Úgy tűnik, hogy a nyugati tengerparti városok azonosak Sámuel könyveinek öt filiszteus fejedelemségével. Ezeknek a fejedelemségeknek indoeurópai nevük, valamint uralkodó felsőrétegük volt, amely a középső 7 In: Rohl. i.m. 240. pp. 8 In: Rohl, i.m. 241. p. 9 Uo. l0In: Rohl, i.m. 242. p. 86
