Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (4)
Dr. Nagy Antal Mihály TÖRTÉNELEM ÉS KRONOLÓGIA (4) A Nagy Oroszlán Izráel történetének régészeti bizonyságait keresve Saul és Dávid korához érkeztünk, akik a bibliai kronológia szerint Kr. e. 1010 és 971 között uralkodtak. Ebben az időben mentek végbe azok az események, amelyekről Sámuel két könyve tudósít. A legmeglepőbb és a legforradalmibb eredményekkel e korszak kutatása során találkozunk. Rohl kutatásai azt bizonyítják, hogy Saul és Dávid az Amarna-kor fáraóinak a kortársai voltak /III. Amenophisz - utolsó éveiben, Ehnaton, Neferneferuaten, azaz Nofretete királynő, Ehnaton társuralkodójaként, Tutankhamon, Éje és Haremhab /uralkodása első éveiben/. Az Amarna-kor vizsgálata jó lehetőség az új kronológia kontrollálására. A régészeti kutatások során számos lelet került elő, köztük olyan levelek, amiket az egyiptomi királyok és a palesztinai városállamok uralkodói váltottak egymással /teli el-amarnai levelek/. "Ha Saul és Dávid az új kronológia szerint joggal sorolható be az Amarna-korba, úgy az akkori palesztinai politikai helyzet - ahogyan azt az amarnai levelek tükrözik - szorosan összefonódott az izráeli királyság kezdetével, ahogyan azt Sámuel első és második könyvéből ismerjük. Ha várakozásunkban csalódnánk - írja Rohl -, akkor a kronológia revíziója, ahogyan azt e könyvben felvázoltuk és védelmeztük, igen gyenge lábakon állna. Ha viszont ennek az ellenkezője történne, ha a régészeti és bibliai leletek megerősítik várakozásunkat, akkor teljes joggal állíthatjuk, hogy az új kronológia históriailag helytálló."1 Az izráeli királyság és a dávidi birodalom kialakulásának kortörténeti háttere A tudósok egyetértenek abban, hogy az egységes izráeli királyság és a dávidi birodalom megfelelő kortörténeti háttér nélkül nem jöhetett volna létre. Az új kronológia szerint a kedvező helyzetet egy egyiptomi fáraó, Ehnaton teremtette meg, nyilvánvalóan nem szándékosan. Ehnaton III. Amenhotep /görögül: Amenofisz/ és felesége, Teje, második fia volt. Eredetileg Amenhotepnek hívták. Bátyja, Thutmószisz halála után Nefercheprure Waenre /IV./ Amenhotep néven uralkodott Felső- és Alsó- Egyiptom felett. Valószínű, hogy 11-12 évig társuralkodó volt atyja mellett. Trónra lépése után néhány évvel Amenhotepről Ehnatonra változtatta nevét, aminek a jelentése: "Atonnak tetsző". A névváltoztatás a hatalmas 1 David M. Rohl, A Test of Time. Random House, London, 1995. Német fordításban: David Rohl: Pharaonen und Propheten. Das Alte Testament auf dem Prüfstand. Aus dem Englischen von Friederike Börner, Klaus Fritz, Karin Schuter und Renate Weuthrecht. Droemersche Verlagsautalt Th. KnaurNachf., München 1996. 233. p. 82
