Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Nagy Károly Zsolt: "Tört tojásnak felső fele"

festés különleges formája a tojásírás. (Általában vagy viasszal egy ábrát írnak a tojásra, amit azután színező lébe tesznek s ahol viasz volt a tojáson, nem fogja meg a festék majd a viaszt a színezés után letörlik a tojásról; vagy a már befestett tojásra karcolják a jeleket.) A festés, és különösen ezek a minták, helyesebben ,jelekkel kódolt üzenetek” teszik az általános szimbólumot húsvéti tojássá, jelentését aktuálissá - s hogy mindennek valóban van üzenete azt mi sem világítja meg jobban, mint a művelet elnevezése: tojás-iras-.

5. A húsvét-ünnep vallástörténeti háttere

Ezek az írott/festett tojások adják meg annak is a magyarázatát, hogy miként kapcsolódik a tojás - a vízzel együtt -„húsvéthoz”. A válaszért ismét az ókori kelet vallásaihoz kell visszatérnünk. Nagyon bőséges anyag áll rendelkezésünkre. Az egyik lehetséges kiindulási pontot a perzsáknál találtam meg. Fentebb idéztem, hogy a „Zoroasteri kosmogoniák szerint, a ... vég nélküli időben lett világtojást a világbika Abudad szarvával felnyitván belőle Ormuzd és Ahriman mint világalakítók keltek ki”. Ennek emlékére gyakorolták a perzsák - folytatja az előbbieket Ipolyi hogy a tavaszi új évi Neuruz ünnepeken egymást aranyos és hímes tojásokkal ajándékozták meg.

Az új év kezdete és a tavasz, azaz a megújuló természet ünnepe az ókori kultúrák zömében, különösen az agrárjellegű kultúráknál összefonódott a meghaló-feitámadó istenségek kultuszával. Ezek az istenségek „passiójukban” a Nap évenként megtett útját járták be. Ennek alapja a nap 24 órás útjának megfigyelése, amit kiterjesztettek az egész évkörre. A séma általában, de nem kötelező érvénnyel és mindenütt - a következő: a mítosz főszereplője (a nap-király-isten) valamilyen romboló, negatív hatalommal vívott harcban, sokszor hatalma csúcsán időlegesen elbukik, eltűnik, meghal. Segítői megkeresik, új életre keltik, immáron együttes fellépéssel legyőzik a gonosz erőket s a főhős ismét teljhatalmába kerül - jóllehet számos esetben nem ugyanazon formában, mint „előző életében”. Ebből a felépítésből adódóan megvannak a kiemelt, jeles napok, általában a Nap évi útjához igazodva a napéjegyenlőségek, napfordulók, lévén csillagászatilag és az ember szempontjából is e négy pont, esemény a legfontosabb a Nap évi útján. Általában naphérosz voltukon túl ezek a hősök un. „kultúrhősök” is, akik megtanítják az embereket a földművelésre, a vallásra és a kultúrára, (pl.: Ozirisz) Ezen kívül olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek a vegetáció évről-évre történő megújulásához, közvetve vagy közvetlenül az ember életben maradásához elengedhetetlenek - innen szorosabb gondolati összefüggésük az agrárkukúrával, a természet váltakozásaival. így nagyon közel kerül egymáshoz, illetve sokszor teljesen eggyé válik a Nap útjának és a természet újjászületésének mitológiai megfogalmazása és szimbólumvilága. Ezen a napúton kiemelt jeles nap a tavaszi napéjegyenlőség és ehhez kötődően a tavaszünnep.

64