Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Nagy Károly Zsolt: "Tört tojásnak felső fele"

a Hold lehet férfi jellegű is, mint pl. a babiloni vallás legfelségesebb asztrálistene Szin. A dionysosi vallás legfőbb jelképe, középpontja pedig a kettős osztatúra festett tojás, amely a két elkülönített potenciának az eredeti egységhez való visszatérését jelképezte8.

A tojásalapú teremtésmítoszoknál érdemes megfigyelni a tojás nemi hovatartozását. Az említett mítoszokban vagy magától lett, vagy egy női és egy férfi princípium kapcsolatából születik a tojás. Ilyeténképpen lesz belőle új minőség a világ, mely magában hordozva minden kettősséget ismét a megújulás alapja lesz. Ennek a megújulásnak fontos tényezője a széttörés, szétválás, a tojáshéj széttörése. így lesz az egészből rész, - általában - ismét ellentétpár: felső-alsó világ, ég-föld, nap-hold s ebből azután áttételesen minden (egymást általában kiegészítő) ellentétpár, kettősség, úgymint férfi - nő, könnyű - nehéz, meleg - hideg, száraz - nedves... (gondoljunk a kínai jang-jin jelre.) Az élethordozó funkcióból adódik, hogy a tojás alapvetően (de nem kizárólag) a női minőségjelzője lesz, anyaság-, földanya-jelkép, mely aztán ovális természeti és kultikus tárgyakban ölt formát. Erre jó példa a kisázsiai Kübelé, akit tojás alakú fekete kőben tiszteltek. Hasonló a görög világ közepén, Delphoiban (a szó jelentése „anyaméh”) álló fél tojás alakú omfalosz, azaz köldök.

4. Hímes tojás: általános szimbólum - aktuális jelentéssel

Miért festik a tojást? A tojás - ahogyan azt láttuk - szorosan kapcsolódik mindennémü új élethez. A kalevalai aranytojás is valami új élet magja. „Az égigérő paszuly”- típusú népmeséinkben a hős, mint a „sárkány” stb. által elrabolt aranytojást tojó tyúk, illetve legtöbbször kakas tojását hozza vissza világunkba az élet táplálója Napot vagy Holdat. (A kakas, mint azt a még elfajzott városiak is tudják, igen-igen ritkán tojik tojást. Csak mellékesen hívom fel a figyelmet a kakas jelképi értelmére: a lét kezdetét jelző felkelő napnak, a születőben lévő szellemi fénynek, vagyis a feltámadásnak a szimbóluma, miután a felkelő napot a kakas szava köszönti először. A születés, újjászületés, a férfierő egyik legfontosabb szimbóluma - gondoljunk csak az erdélyi jegy ajándékokra) Az önmagában is sokszor szimbólumértékü tojást színe s ami szintén fontos a színe által képviselt anyaga, az ezt jelző festés kiemeli, szimbólumvoltát hangsúlyossá teszi, pontosítja, aktualizálja. Egyszínűként az arany a Nap, többek között mint az életerő színe (érdekes, hogy a vöröshagyma hajával - s ez egyike az általánosan elterjedt festőanyagoknak - festett tojások szintén az aranyra emlékeztető árnyalatúak...) vagy a piros, a hajnalban felkelő Nap s általában a vér, az élet színe. Ilyen minőségében, mint a megújuló élet záloga, a feltámadásra váró halotti állapot - ami szintén egyfajta magzati lét - jelzője szerepei pl. a wormsi sírban is. Talán ezért is van, hogy sokszor mindenféle festett tojást piros tojásnak neveztek. A tojás8 Makoidi: i.m. 1. p.

63