Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Dr. Benke György: Risus Paschalis
Dr. h.c. Benke György RISUS PASCHALIS AZ ÖRÖM A HÚSVÉT LITURGIÁJÁBAN ÉS HOMILETIKÁJÁBAN Ünnepeink között jelentős helyet foglal el húsvét. Bár alig van vagy nincs is olyan üdvtörténeti ünnepünk, melyről ne hangzott volna el és ne olvashatnánk a prédikációirodalomban, hogy az a legnagyobb ünnepeink között, legyen szó a karácsonyról, nagypéntekről, húsvétról, a mennybemenetel ünnepéről vagy pünkösdről. Teológiai szempontból azonban nem tehetünk különbséget ezek között az ünnepek között vagy nem rangsorolhatjuk ezeket, hisz mindegyik Istennek ugyanegy üdvmunkájáról szól, és csak egy ilyen üdvmunkája van, ami Jézus Krisztusban nyilvánvaló számunkra, az ő testetöltésében, életében, szenvedésében, halálában, feltámadásában és mennybemenetelében. És ezek jelentőségéről a megígért és elküldött Szentlelke taníthat meg minket. Az egyes ünnepek, a keresz- tyénség korai századaitól kezdve kialakuló ünnepek, melyek mindmáig megmaradtak a keresztyén egyház(ak)ban, csak egyes állomásai Isten ugyanegy üdvözítő munkájának. Ekkleziasztikai szempontból azonban a húsvét kiemelkedik a többi ünnep közül. Istentiszteleteink látogatottsága, az úrvacsorával való élés a statisztikai adatok szerint ezen az ünnepen a legmagasabb. Ennek nem az az oka, hogy a magyarországi református egyházunk népe kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a húsvéti eseménynek és a húsvéti evangéliumnak, hanem sokkal praktikusabb és sokévszázados életritmusunkhoz kötődő hagyománya van ennek: a jobbára földművelő és a természettel szoros kapcsolatban levő népünk Jézus feltámadása ünnepéhez hozzáérezte és hozzákötötte a természet megújulásának, a tél után a tavasz megjelenésének az ünneplését is. A Batthyány-kódexben megörökített és a 16. századtól énekelt húsvéti énekünk is ezt dokumentálja, és összeköti Jézus halálából való feltámasztásának örömhírét az egész természet megújulása feletti örömével: E húsvét ünnepében, E húsvét ünnepében Dicsérjük Istent szívvel, Ki értünk megholt Fiát, Ki értünk megholt Fiát Feltámasztotta testben. Ennek örül föld, Tenger és a menny víg kedvében; Minden élő állatok Sok rendben, Mik égben, földön vannak, Sok részben, Fák, füvek és minden’virágok Újulnak örömben. (186. é.) 49
