Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Enghy Sándor: A megváltás kérdése a Zsoltárok könyvében

támadásokban a biKtp manifesztálódik. A bittó lényege a zsoltáros számára Jahvéhoz való viszonyában tükröződik, a Tőle való távolság adja meg súlyát. Azért fél a haláltól, mert a földi lét elmúlása széttöri Isten-ember közösségét, Isten elfordul az embertől, eltaszítja magától az embert. A zsoltáros Istenhez kötődik, mert a vele való közösség ad életének értelmet. Isten beavatkozását sürgeti, melynek a halálon innen még van értelme. A bittó vagy-vagy helyzetet teremt a zsoltáros- nak: - mondja Kraus (Psalmen 1960. 51. old) addig kell dönteni az embernek Isten mellett, míg nem késő, míg a bittó-ba nem kerül, ezen a világon, még életében.• 2. Zsolt 9,18. A zsoltár arról szól, hogy Isten „amaz igaz

és rettenetes Bíró, kinek ítéleteit senki el nem fordíttya”.19 Aki valóban segítségre szorul, szegény, az megmenekül az ellenség kezéből. Jahve ítélete és királysága nyilvánvaló lesz a népek fölött is. A magabiztos bűnös támadása a gyenge hitére nézve, kudarcot vall. Lehet, hogy Jahve sokáig rejtőzködik, de végül győz az igazság: a bűnös biztosan elpusztul, (hiszen a bittó - ba kerül) a nyomorult pedig megmenekül. A ntó Kittel értelmezésében azt jelenti, hogy az ember oda jut, ahova tartozik.39 40 A zsoltáros nem csak magára gondol, hanem az egész világra, melyben nem az önkényé az utolsó szó amint az látszik, hanem győz az igazság, mert Jahve őrködik azok joga fölött, akik emberek kezében jogtalanságot szenvednek. A zsoltáros tudja, hogy szabadulása nem magánügy, hanem küldetés, mert szabadulása mindenki számára nyilvánvalóvá teszi Jahve úr. "Vannak emberek, akik egész életükön keresztül saját üdvösségüket féltik, ahelyett, hogy látnák, Isten milyen széles, nagy távlatokat adott az egész világ megváltására."- írja Szikszai Béni (Református Gyülekezet 1949.évf. 7.szám

16.oldal). Nagy István is jól látja ezt a kérdést, ha azt írja, hogy: "...a váltság minden mozzanatában... az emberek, a világ boldogságát czélozza." (Sárospataki Ifjúsági Közlöny 1900.1. 54.o.)

• 3.Zsolt 16,10 E vers megértéséhez sok mindent el lehet mondani, lehet különböző értelmezéseket ütköztetni az egyes részletek értelmezésével kapcsolatban, de a lényeg az, amit Gunkel, Kittel és Kraus is megállapít, hogy ezt a helyet az újszövetség Jézus feltámadására vonatkoztatja. Pápai Páriz Ferencz sem érti másképp a zsoltárt, ha így ír az igazról: ”ha megromol is, de ismét meg újjul, és jobb életre támad fel”. Luther és Calvin is a messiási-krisztológiai magyarázat mellett szálltak síkra. Beer ebben a versben a kegyese mennyei paradicsomba való felvételének kései zsidó tanítását vélte felfedezni. 41A halhatatlanság vonatkozó kijelentést látnak itt Sellin,

39 Pápai Páriz Ferencz Pax Crucis. Az az: Szent Dávid Királynak és Prófétának Százötven Soltari Kolosvár, 1710.17-21. p.

40 R. Kittel: Die Psalmen, Leipzig Erlangen, 1922. 30-33. p.

41 H. J. Kraus: Psalmen 1. Neukirchener Verlag 1960. 118-127. p.

21