Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 1. szám - Enghy Sándor: A megváltás kérdése a Zsoltárok könyvében
dása). A Zsolt 69,15-ben ű’p- iszap, melyben a zsoltáros elsüllyed. A “tó. Tű több helyen ciszterna, gödör. Ezek közül a kifejezések közül sok jelöli az alvilágot. A nnö és bit® párhuzamáról szól a Zsolt 16,10; Jón 2,3-7; Zsolt 55,16-24. Ugyanígy a "ha és a bitó párhuzama a Péld 1,12; Ezs 38,18. Ugyanígy az isp (por) és a non (hallgatás) a Zsolt 115,17-ben, 22,30-ban, 94,17-ben, 30,10-ben az alvilág körülírásai, csakúgy, mint az ]rntü (pusztulás) a Zsolt 88,12-ben, Péld 15,11-ben a bitó -lal említve, a sötétség a Zsolt 88,7-ben, a felejtés földje a Zsolt 88,13-ban. A Zsolt 88,12 ugyanígy használja a -op szót nyilvánvalóan az alvilág értelmében. 28 Az alvilág képei közé tartozik sokak szerint az óceán is.28 29 * Joggal, hiszen az ókori keleti és földközi tenger vidékének világképének részei a földalatti áramlatok, különböző vizek, melyeket annak, aki az alvilágba kerül, át kell szelni, hogy odajusson. Ezek a képek is bizonyítják, hogy a víz, mint veszély mennyire hozzátartozott a valósághoz. A víz által körülvett, vízben található és így lokalizált alvilág leírása mindig jó lehetőség volt a halál ábrázolására drasztikus formában, a víz képében. A víznek, mint reális veszélynek megtapasztalása volt direkt módon e képek mögött. Ezek szerint ahol az Ószövetség az alvilágot említi, ott az amellett, hogy a valóságot jelenti, egyúttal kép is a legnagyobb halálos veszély kifejezésére. Az Ószövetség olyankor beszél alvilágról, amikor a halál különösen sötét árnyékot vet az életre, s az nem a kiteljesedett, késő öregségben a valóban befejezett élet lezárása. Amikor Jákobnak megviszik József halálhírét így szól: gyászolva megyek le az alvilágba (nbitó ). Jákob egészen más kifejezést használ akkor, amikor az őt foglalkoztató égető élet-halál kérdés megnyugtató módon megoldódik. Amikor fiai Benjáminnal együtt jönnek haza, akiért úgy aggódott és még az is kiderül, hogy József is él és találkoznak a Gén 46,30-ban ezt mondja: „Most már meghalhatok, (hitek) miután megláttam arcodat, hogy még élsz.” Amikor tehát Jákob kétségbeesetten beszél a gonosz, fájdalmas halálról akkor használja a bitó szót, s amikor már vágya teljesülése után gondol a halálra, akkor nem.'0 Ugyanilyen értelemben jelöli még a bitó a halál gonosz, sötét, pusztító voltát a következő helyeken: lKir 2,9 - Dávid kéri Salamontól Simei megölését, 1 Kir 2,6 - Dávid Joáb halálát óhajtja, Ezs 5,14 - ítélet a dőzsölő gazdagok fölött. A következő helyeken az alvilág említésének célja Isten félelmetes ítélete keménységének drasztikus szemléltetése, végletekig való fokozása: Ézs 14,4-21; Ez 26,19-21; 31,1-18; 32,17-32. Ezeken a helyeken a bitó valóság, de ugyanakkor a halál kegyetlenségének képe. így vonatkozik a bitó a következő helyeken is a bűnös halálára: Num 16,27kk; Zsolt 9,18; 31,18; 49,15; 55,16. Ezért lehet különösen a katolikus egyház tanítá28 Wächter, i.m. 51. p. 29 Gunkel-Begrich r-m- 186. p., Chr. Barth i.m. 85.108. p. 10 Wächter, i.m. 55. p. 17
