Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia

Valószínű, hogy Dávid a szövetségesek tudtával és jóváhagyásával foglalta el Jeruzsálemet, mivel azt gondolták, hogy ez jó alkalom egy régi számla kiegyenlítésére. Azonban hamarosan felismerték, hogy végzetes hibát követtek el, mert Dávid hirtelen hatalmasabb lett, mint egykori ellenfelük, Abdiheba. Dávid, egész Izráel királyaként „elfelejtette” a hűségesküt, amit egykor Akisnak fogadott, s jól képzett seregét egykori ura és szövetségesei ellen fordította. Miikilu, Gézer királya aggódott a dolgok ilyen alakulása miatt, és Egyiptomtól kért katonai segítséget: „Tudja meg az én uram, a király, hogy az ellenem és a Suvardata elleni háború kemény. Mentse meg az én uram, a király az országot a habiruk hatalmától. Ha nem, akkor az én uram, a király, küldjön harci szekereket, hogy kimentsenek minket, különben a mi szolgáink (ti. a habiruk, a Szerző megjegyzése) megölnek minket.” (EA 271. In: Rohl, i. m. 268.)

A filiszteusoknak ebben a veszélyes helyzetben cselekedniük kellett. A 2Sám 5,17-18 így tudósít az eseményekről: „Amikor meghallották a filiszteusok, hogy Dávidot Izráel királyává kenték, fölvonultak a filiszteusok mind, hogy megkeressék Dávidot. Meghallotta ezt Dávid, és levonult a sziklavárhoz. A filiszteusok megérkeztek, és ellepték a Refáim-völgyet.”

Az amarnai levelekben szintén szó van az új hegyi hatalom elleni háborús készülődésről. Milkilu, Gézer királya nem sokkal korábban meghalt. Utóda, fia a következőket írta a fáraónak: „Háborút indítottak ellenem a hegyekből, ezért házat (azaz erődítményt) építek, a neve Manhatu, hogy előkészítsem a király, az én uram íjászainak a megérkezését ...” (EA 292. In: Rohl, i. m. 268.) Manhatu a bibliai Manahat a Refáim-síkságon, Baál-Peracim közelében, ahol Dávid első nagy csatáját vívta a filiszteusokkal (2Sám 5,19-21). Az első csatát hamarosan egy másik követte, ugyanazon a síkságon, ami meghozta a döntő fordulatot: „Később ismét fölvonultak a filiszteusok, és ellepték a Refáim-völgyet. Ekkor Dávid megkérdezte az Urat, ő pedig ezt felelte: Ne szembe vonulj ellenük, hanem kerülj a hátuk mögé, és a szederfák felől vonulj ellenük. Majd ha lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor törj rájuk, mert akkor előtted megy az Ur, hogy megverje a filiszteusok táborát. Dávid úgy tett, ahogyan az Ur megparancsolta neki, és vágta a filiszteusokat Gebától egészen a gézeri útig.” (2Sám 5,22-25) Az amarnai levelek is arról tudósítanak, hogy a habiruk Gézer kapujában vannak. Gyorsjelentések és válaszok repültek Addadanu, Gézer királya és Egyiptom között. Addadanu biztosította a fáraót: megakadályozza, hogy városa a hegyi ellenség kezébe essen: „Megértettem a parancsot, amit az én utam, a király írt szolgájának: „védjétek meg a király városát, ahol vagytok”. Őrzöm azt éjjel és nap57