Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia

pal.” (EA 293. In: Rohl, i. m. 269.) Gézer végülis nem esett az izráeliek kezébe. Mint már többször is érintettük, a várost Haremhab fáraó adta jegyajándékül Salamonnak. Ernest Wright szerint Dávid politikai megfontolásból nem foglalta el Gézért, mivel nem akarta kivívni a fáraó haragját. Hasonló megfontolásból nem foglalta el Gázát, Askelónt és Asdódot sem.

Az események menetét illetően tehát csaknem teljesen egyeznek Sámuel második könyve és az amarnai levelek tudósításai. Két fontos kérdés vár még megválaszolásra: Azonosítható-e az a hegyi város, ahonnan a habiruk támadásai kiindultak, s ki volt az a habiru király, aki ezeket a támadásokat vezette?

Tianna - Cion

Az első kérdésre a feleletet Yapahu leveléből kapjuk meg. Yapahu Addadanut követte Gézer trónján, s a következőket írta uralkodása kezdetén: Az én uramnak, a királynak tudnia kell, hogy fiatalabb testvérem, aki ellenségem lett, Muhaccuba ment, és a habiruk oldalára állt. Mivel Tianna háborúban áll velem, gondoljon országára. (EA 298. In: Rohl, i. m. 269k.) Számos palesztinai uralkodó panaszkodik amiatt, hogy a habiruk megerősödtek, veszélyes ellenségek, Suvardata (EA 284) és Subandu (EA 306) Tianna várost is említi.

Mit fed a Tianna név? Ha a habiruk fővárosáról van szó, akkor azonosnak kellene lennie Jeruzsálemmel. A 2Sám 5,7-ben ez olvasható: „Dávid azonban elfoglalta Sión sziklavárát, és ez lett Dávid városa.” Rohl részletesen foglalkozik a Sión és a Tianna név azonosításával. A lényeg: Sión a héberben Cijjón. Zeilig Harris és Wilhelm Gesenius kimutatták, hogy más nyugatsémi nyelvek, pl. az ugariti, föníciai, arám az indoeurópai göröghöz hasonlóan, a héber cadét ( c ) gyakran a kemény tet-tel ( t ) helyettesítik. A szóbanforgó város neve tehát Tian lehetett, s ehhez járult az akkád „na” toldalék. A Sión nyelvészeti vonala tehát a következő: Cijjón - Tsiyon - Tsian-na - Tian-na. A habiru támadások tehát Sionból, azaz Jeruzsálemből, a Dávid városából indultak ki. (vö. Rohl, i. m. 270.)

Összefoglalva: „Azok a politikai események, amelyekről több Palesztinából származó amarnai levél ír, Dávid hebroni uralkodása hét évének a vállalkozásait tükrözik, tehát a Jeruzsálem elfoglalása előtti időből. Az ellenséges hegyi habiruk erőssége, amit a későbbi amarnai levelek említenek (EA 298; 284; 306), Tian-na néven, azonosítható Sión várával (héber Cijjón), más néven Jeruzsálemmel, amit Dávid uralkodásának nyolcadik évében foglalt el.” (Rohl, i. m. 270.)

58