Sárospataki Füzetek 3. (1999)
1999 / 2. szám - TANULMÁNY - Dr. Győri István: A református felsőoktatás néhány kérdése
egy oktatói státus eltartásához. Nem kell részletezni, hogy ez egy nagyon veszélyes tendencia, ami szükségszerűen a minőség rovására megy. Ez vonatkozik a teológiai szakokra ugyanúgy, mint az ún. világi szakokra is! Magyarország az Európai Unióba törekszik. Abba a közösségbe, amely a vallást magányügynek, a privátszféra részének tekinti. Nem tiltja, de általában nem is támogatja, bár értékeire sokszor hivatkozik. Az Unió egyik elve a szabványosítás, az azonos elvek alkalmazása. Ehhez az is hozzátartozik, hogy hány ezer lakosra jár egy-egy egyetem, illetve mennyi egy egyetem optimális mérete. A magyar felsőoktatási rendszer történeti, politikai okokból szétaprózott. Az Európai Unió a nagyobb egységek létrehozását, az integrációt sürgeti, bár politikai és pénzügyi nyomást egyelőre csak az állami egyetemek esetében fejt ki. Jelenleg nincs törvényi lehetőség arra, hogy egy egyházi egyetem egy állami egyetemmel integrálódjon,, azaz azzal úgy hozzon létre új egységet, hogy közben megmaradjon az egyházi rész speciális státusza. Adott lenne lehetőségként a református intézmények egymással való valamilyen szintű integrációja. Ez a több helyen megfogalmazódott javaslat, újra meg újra a területi és intézményi autonómia, a minden szövetségben és összefogásban a megszüntetéssel fenyegető központosítást sejtő félelem gátjaiba ütközött. Katolikus testvéreink ebben a dologban is sokkal előrébb járnak. Egyrészt létrehozták több rendi főiskola összevonásával a Sapientia főiskolát, másrészt a vidéki szemináriumok tehetséges diákjainak is lehetővé teszik, hogy a központi intézményben egyetemi végzettséget, tudományos fokozatot szerezzenek. Mi ezeket a kérdéseket még nem tudtuk megoldani. A teológiák küzött van némi együttműködés, úgymint tanulmányi versenyek, cserediákság, évente közös tanári konferencia (Coetus Teologorum). Ugyanakkor nincs együttműködés a könyvtárak között a közös informatikai rendszer kialakításására, pedig ez nagyon sok előnnyel járna. Sok gond adódik abból, hogy a teológiák egy része egyetemi rangú, a másik része főiskolai. A főiskolán végzettek pl. csak úgy doktorálhatnak, ha előbb külföldön egyetemi végzettséget szereznek. A Károli Egyetem létrehozása nem vette le a napirendről a református szakkollégiumok kérdését. Az állami intézményekhez kapcsolt szakkollégiumok (Eötvös Kollégium, Bibó Szakkollégium) példái mutatják, hogy ezeknek az intézményeknek milyen iskolateremtő, értelmiségi csoportokat formáló hatása van. A kötelező tanórák alig-alig adnak lehetőséget a speciális nevelési helyzetekre a felsőoktatásban. Sokkal inkább lenne erre hely és mód a szakkollégium keretében, ahol a szabadidő értelmes eltöltése, a kutatási lehetőségek biztosítása és 49
