Sárospataki Füzetek 3. (1999)

1999 / 1. szám - Enghy Sándor: A megváltás kérdése a Zsoltárok könyvében

A fény mellett az élet fogalmának szimbóluma a víz. A víz áldásos hatásaként értékeli a 2. teremtéstörténet a teremtettség létrejöttét. A papi elbeszélés sajátossága az, hogy ugyanaz az elem a káoszhatalmak reprezentánsaként jelenik meg. Ezt az ellentétet általában azzal magyarázzák, hogy a Gen 1 mögött a babiloni Alluvialland, a Gén 2,4kk mögött pedig a száraz Palesztina áll. A szimbólum kétértelmű volta, mely az Ószövetségben és az Ókori Keleten is ismert volt, legegyszerűbben a víz természetben megtalálható dupla funkciójával magyarázható: a víz eláraszt és pusztít, vagy megöntöz, megtermékenyít, életet teremt, mely tulajdonsága miatt a víz az élet szimbólumává lett. Ebben a szimbólumban kifejezésre jut az élet növekedése, virágzása, kiteljesedése, mozgása.

Azért kell foglalkoznunk mindenekelőtt a kérdéssel mi az élet, hogy értsük mi a halál. Amint tudjuk mi a halál, közelebb kerülünk a bit«? megértéséhez. Mielőtt a bitts megértésével közelebbről foglalkoznánk, tisztáznunk kell az élet eredetének problémáját. Az élet fogalmának ismeretében kijelenthetjük, hogy az ember él, mert kapta az életet. Ez a tény olyankor lesz igazán fontossá, mikor az életet fenyegeti valami és a kérdés az: kihez forduljon az ember segítségért. Máskor pedig a hála miatt vetődik fel a kérdés: honnan való az élet, abból a szempontból, hogy kinek köszönje majd meg az ember a szabadulást, az újra megkapott életet.

Az ember életére, sőt az élet eredetére utalnak megfelelő összefüggésben a következő kifejezések: rjn, rmm, c??]. A nn a legmagasabb isteni szférát jelöli. A Ö33 szó a nn-hal szemben az emberi belső indulatot jelzi. Figyelemre méltó, hogy a söa; mrr szókapcsolat sohasem fordul elő és ez a tía: teljesen emberi jellegére utal.13 A not?] a ni?] igével függ össze, mely az Ószövetségben csak egyetlen helyen, Ezs 42,14-ben fordul elő, ahol a szó egy szülő asszony heves lélegzetvételét írja le. A nnsj legtöbb helyen az élet szinonimája: Gén 7,22; Deut 20,16; Zsolt, 150,6. A Gén 2,7-ben nem másról van szó mint arról, hogy Isten az embernek a lélegzést, azaz az első lélegzetvételt és ezzel az Ezs 42,15 értelmének megfelelően az életet adta. Külling egyetért Westermann véleményével, hogy a □,,n nn;?] egyszerűen az ember élő voltát jelenti. Helyesnek tartja Gunkellel szemben Westermann álláspontját, hogy az ember a nDK-val nem valami istenit kap, s nem is halhatatlanságot, pusztán életet. így az ember még mindig csak nn efeu, élő lény, a teljes ember, a maga egész mivoltában. Az ember teljes egészében él, nem pedig részeire bontva: test-lélek.14 Joggal jegyzi meg Chr. Barth a i?S], nn, nnrá szavakkal kapcsolatban hogy ezek jelentése az izráeli ember számára nem volt minden időben azonos.15 Annyi azonban bizonyos, hogy az élet ajándék és Istennél van eredete, Ő az élet ura, forrása (Zsolt 36,10; 21,5). Ő rendelkezik élet és halál fölött és

13 Kustár P„ i.m.97-98. p.

14 Fundamentum, 1984.2. 10-02. p.

15 Chr. Barth, i.m.36. p.

8