Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Prof. J. Wajne Baker: Egyház, állam és rajongás

CProf. ff. Is). CBaÁer

ság csupán a múlandó világ fölött uralkodik és nem Isten Országa fölött.

Amikor Buliinger értesült arról, hogy Jud csatlakozik Schwenckfeld nézeteihez, újból erőfeszítéseket tett, hogy meggyőzze őt tévelygéséről. Martin Bucer is bekapcsolódott, hogy visszaterelgesse Judot a református nyájba. Bucer körbeutazta a felső-németországi és a Svájci Konföderációbeli egyházakat 1533 tavaszán. Utján a zwingliánus és lutheránus felek közötti megegyezést igyekezett munkálni az úrvacsora kérdésében. Májusban Zürichbe ért, s itt némileg sikerült meggyőznie Judot Schwenckfeld tévelygéséről. Nézeteinek részleges megváltoztatását Jud megírta Schwenckfeldnek második levelében.

Válaszában Schwenckfeld győzködte, hogy „ legyen a Lélek és az Újszövetség szolgája, s ne a Mózesé és a betűé . Az elöljáróságnak alávetett egyház új pápaságot eredményez. A külső dolgokat hangsúlyozó egyház nem lehet Krisztus igaz egyháza. Levele vége felé Schwenckfeld elismétli tételeit a régi és új szövetség, valamint az 0- és Újszövetség népe és egyháza közötti különbségről. Levelét Strassburgból írta, ahol korábban megjelent a synodus előtt nézeteinek védelmére. Július 11- én Bucer írt Buliingernek és Judnak, s az utóbbinak szóló utóiratban megjegyezte, hogy „ Schwenckfeld vitatkozott velünk , mintegy emlékeztette Judot, hogy Schwenckfeld a rossz oldalon állt a vitában.

Bucer megjegyzése Buliingernek viszont azt juttathatta eszébe, hogy az anabaptisták csaknem teljes türelmet élveznek Strassburgban. Capito türelmes magatartása jól ismert volt, Bucerre pedig kedvező hatást tett a Schleitheimi Hitvallás szerzője (1527) Michael Sattler. A legnevesebb radikálisok számosán — Hans Denck, Pilgram Marpeck, Sebastian Franck, Melchior Hoffmann — éltek vagy fordultak meg Strassburgban. Maga Schwenckfeld két évig lakott Capito házában. S bár 1531-ben Capito szembefordult vele, mégsem távozott a városból 1534-ig. Nem csoda, hogy Buliinger azt írta Ambrosius Brarernek és Johannes Zwicknek, hogy „ a mihaszna söpredék és tévelygő fickók sokasága gyűlt össze Strassburgban. Hogy kinek a bűne ez, nem tudom. Buliinger ezt a megjegyzést 1533. július 25-én tette, két héttel az után, hogy Bucer gúnyosan utalt Schwenckfeldre az említett utóiratban.

Meglehet, hogy Buliinger részben Bucert hibáztatta, amiért a radikálisokkal szembeni tolerancia megértésre talált Strassburgban. Ebben az időben Buliinger nem igen bízott Bucerben. Bizalmatlanságának oka, hogy Bucer igyekezett meggyőzni a zürichieket Luther jóakarata felől. S ugyancsak kérdésesnek találta Bucer álláspontját az elöljáróság hatalma felől a vallási ügyekben. 1533 őszén levélben meg is kérdezte

84