Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Dr. Frank Sawyer: Van-e Isten számára hely a filozófia fogadójában?

LÉTEZIK OLYAN, HOGY TISZTA ESZI

Kant nézetei sok vitának és részletes értékeléseknek voltak kitéve. Anélkül, hogy ilyen messzemenő vitákba bocsátkoznánk említést teszünk egy nagyon fontos dologról. Dooyeweerd (többekkel egyetemben) úgy véli, hogy Kant nem volt tisztában saját „ dogmatikai kiindulópontjával: először nem tisztázta magában az episztemológia és az ontológia közötti kapcsolatot, mielőtt megírta a Kritik der reinen Vernunft c. művét. Ennek egyik eredménye, hogy Kant csak az univerzális elképzelésekben tudott bizonyos ismeretet találni; nem tudta hogyan kell foglalkozni konkrét, tapasztalati állításokkal. A romantika mozgalma fellázadt ez ellen. így tehát választanunk kell: csak egy „ gondolkodó alany (gondolkodom - ego cogito) létezik, amely nem sokkal több, mint egy „ tiszta, logikai funkció ; - vagy (a racionalista hagyománnyal szemben), nem egy gazdagabb, teljésen integrált „ én - ről kellene beszélnünk, amely egy egyén teljes személyiségét foglalja magába? (Én a másodikra szavazok.) Mindenesetre a megismerés logikai, elméleti cselekedete soha nem adhatja meg számunkra a tartalom teljességét; mivel ez csak egy szempont a többi között. A .. gondolkodom mellett van érzek , „ cselekszem , hiszek ,

„remélek , „táncolni megyek vagy „jobban szeretem a labdarúgást, mint a bélyeggyűjtést stb. is. A valóság nagyon konkrét, nagyon sajátságos. Sok "szélesebb mint logikus" tapasztalat létezik, ami hozzájárul tudásunkhoz! így Dooyeweerd azt mondja: Kant azt a hibát követte el, hogy a Vemunftabszolút, önmagában elegendő voltát fogadta el, és

az ész ilyen dicsőítése nem más, mint „vallásos posztulátum , hitcselekedet. Ez vezet ahhoz a dogmához, vagy innen származik az a dogma, hogy az ész (elméleti gondolkodás) az igazság adományozója. Másként: az igazság akkor mindig „logikus , a Vernunft dolga, nem pedig az érzéseké, társadalmi kapcsolatoké, vagy például esztétikai intuícióé. Ezt jól át kell gondolnunk.

Ám mi vajon nem válaszolhatjuk azt, hogy Kant A tiszta ész kritika- ja c. művében csupán körülhatárolja az elméleti tudás hatótávolságát vagy szerepét, valamint azt, hogy nekünk oda kell fordulnunk az A gyakorlati ész kritikájához, hogy halljuk mit is akar Kant a moralitásról és Istenről, valamint arról mondani, hogy milyen fontossággal bírnak azok a dolgok, amelyeket nem kötöz meg a Vernunft! Ez túlságos nagylelkűség ahhoz a romboláshoz képest, ami már bekövetkezett akDr. öawiyer Jranf

1 Dooyeweerd, A New Critique, vol.II, part II: The Epistomologica Problem in the Light of the Cosmonomic idea, pp 429ff.

L This is noted by Copleston, A History of Philosophy, vol. 6, p.99.

52