Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Dr. Frank Sawyer: Van-e Isten számára hely a filozófia fogadójában?

származik, mivel elménk tovább gondolkodik és ideákat alkot. Például mondhatjuk, hogy mindennek van oka. Empirikusan rámutathatunk az okokra. De nem tudunk az összes okra rámutatni, mégis eszünket használva azt a következtetést vonjuk le: „ mindennek oka van .

Kant feltette a kérdést: „ Hogyan lehetségesek aptiori döntésekT Ahhoz, hogy megértsük ezt, tudnunk kell, hogy különbséget tett az analitikus és a szintetikus állítások között. Akkor nevez analitikusnak egy állítást, amikor az állítmány már adott az alanyban. Például: „ Egy esős nap, csapadékos nap . Ez mindig igaz. Egy szintetikus állítás pedig így néz ki: „ A keddi nap csapadékos volt. Ez lehet igaz vagy hamis állítás. Egy a priori állítás Kant számára azt az ésszerű tudást jelenti, amivel anélkül rendelkezünk, hogy azt a tapasztalat által bizonyítani tudnánk. A tiszta ész így tapasztalat nélküli észt jelent. Amikor az ész túlmegy a tapasztaláson (az anyagi világén), akkor az ellentmondásokba (antinómia) torkollik. Vannak érvek, amelyek teljesen ésszerűvé teszik Isten létezését, és vannak olyan érvek, amelyek teljesen ésszerűvé teszik azt, hogy Isten nem létezik. Érvelhetünk logikusan amellett, hogy szabadok vagyunk, de afelől is, hogy determináltak vagyunk. így a tiszta ész nem mondhat semmit a metafizikáról.

Amikor az episztemológiában (a megismerés tudományában) a „ kopernikuszi fordulathoz érkezünk, akkor Kant azt mondja, hogy mi mindig azt gondoltuk: értelmünk alkalmazkodik a tárgyhoz. Ám Kant óta tudjuk, hogy a tárgyak is alkalmazkodnak értelmünk kategóriáihoz. Ez nem jelenti azt, hogy a tárgyak az emberi elmére vannak redukálva. Ellenkezőleg, az értelem nem csak passzív befogadó, hanem a dolgokról alkotott megértésünk létrehozója.

Érzékeinkből adatokat (tapasztalati benyomásokat) nyerünk. Elménk ezen adatok megértését „ szintetizálja , vagy alkotja meg. Ám értelmünk túlhalad az adatokon, és „ transzcendentális ideákat is létrehoz. A transzcendentális ideák az egység alapelvein nyugszanak: így következtetünk a lélek egységére, a világnak - mint teljességnek - az egységére, és mindennek Istenben lévő egységére. Kant szerint az ilyen ideák segítenek szabályozni a dolgokat, ám ezért nem alkotnak szükségszerűen érvényes (igazi) elméleti tudást.

Az eredmény az, hogy az ilyen transzcendentális ideák, mint a szabadság, a halhatatlanság, és Isten, túl vannak a bizonyíték vagy a cáfolat hatótávolságán. Kant megpróbált utat találni ahhoz, hogy egyeztesse a newtoni fizikát az emberi szabadságról, a moralitásról, és a vallásról alkotott nézetekkel.

Han- e Üstén számára Áeíy.. ?

51