Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 1. szám - Dr. Frank Sawyer: Van-e Isten számára hely a filozófia fogadójában?
ragaszkodott a kategorikus imperatívusz univerzális érvényességéhez, mivel később a nyugati történelemben az etika elveszítette ezt a fajta érvényességet. Dr. (Sawyer ITranft MIT TUDHA TÜNK? Kant fő kérdése ehhez A tiszta ész kritikájához írt bevezetésében ez volt: Létezhet-e a metafizika tudományként? A metafizikán Kant főként Isten létének, az ember szabadságának, és a lélek halhatatlanságának központi problémáit érti.1 Noha a metafizikát egyszer már tekintették úgy, mint . tudományok királynőjét, Descartes és más felvilágosodás kori gondolkodók után, a matematika és a természettudományok kerültek az első helyre. Úgy tűnt, ezek a tudományok most már képesek bizonyítani dolgokat, míg a metafizika, a vallás és a moralitás állandóan vitatkoztak anélkül, hogy végső bizonyítékokat találtak volna. így hát a metafizikai (vallásos) ideáknak nincs többé szilárd alapjuk, mégis Kant tudta, hogy mi emberi lények soha nem fogjuk abbahagyni a metafizikai ideákon való elmélkedést, amíg csak lélegzünk. így egyrészt Isten léte Kant számára megismerhetetlen, másrészt viszont szükség van Rá az emberi élet perspektívájához (főként amikor a moralitásról van szó). Kant kezdte észrevenni, hogy az emberi értelemben létezik egy szintézis, vagy kooperáció az ész és az érzékek között. De vajon lehet-e metafizikai kérdéseknek racionális (tudományos) ismerete? Kant egy alapos tervvel állt elő, mely szerint az ész vagy a megismerés alanya a tudat, bizonyos a priori formákat vagy kategóriákat használ a dolgok megértéséhez. így ez egy episztemológiai kérdés: honnan tudjuk azt, amit tudunk? Melyek az ész lehetőségei és képességei? Mindent a tapasztalatok útján tanulunk meg (ahogy azt David Hume is állította), vagy értelmünk (eszünk) is segít valamennyire ebben? Léteznek velünk született fogalmak (ld. Platón)? Amikor Kant a tiszta észről beszél, akkor a tapasztalástól elkülönülő ész lehetőségeire és korlátáira gondol. Nyilvánvalóan a metafizika nem empirikus tudomány, olyan értelemben mint a fizika. Ezért tehát mondhat-e bármit is a „ tiszta ész a metafizikáról? Ez volt Kant kérdése. Kant azt állította, hogy minden tudásunk tapasztalatszerzéssel kezdődik, ám ez nem azt jelenti, hogy minden tudásunk a tapasztalásból vö. Frederick Copleston for a good summary, in A History of Philosophy Volume 6:M dern Philospohy (New York, Double Day Image Books), ch.l 1. 2 vö. Robert C- Solomon, Continental Philosophy: the Rise and Fail of the self (Oxford: 1988), p.28. 50
