Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Dr. Frank Sawyer: Van-e Isten számára hely a filozófia fogadójában?

tizmus pedig a keresztyén élet hitbeli megtapasztalásaival foglalkozik. A pietizmus erőssége abban áll, hogy a keresztyén hit valóságának megtapasztalására helyezi a hangsúlyt; gyenge pontja pedig az, hogy hajlamos a világból elmenekülni, kiszakadni, hogy csak az egyén lelkének üdvösségére koncentráljon. Természetesen a keresztyén gondolkodás történetében voltak olyan századok, amikor nagyon komolyan vették a filozófiát, és egyfajta szintézist próbáltak kimunkálni a filozófia és teológia között. Amikor olyan irányzatokkal találjuk szembe magunkat, mint például a racionalizmus, empirizmus, pietizmus stb., akkor nem szabad azt gondolnunk, hogy minden lehetőséget megpróbáltak. Kant erőssége abban állt, hogy ezen kihívásokat komolyan vette és valóban megpróbált ezeken a kategóriákon túlra eljutni.

Kant a pietizmus hatása alatt nőtt fel, amitől azonban később eltávolodott. A pietista iskolában, ahol tanult, nagyon fárasztónak találta a Biblia tanulmányozását, az imádságokat, a katechetikai tanulmányokat és a vallás egyéb megnyilvánulásait. Sohasem érdekelte különösebben a keresztyén istentisztelet, vagy a személyes hit más kifejeződése. Mégis tisztában volt a keresztyénség alaptanításaival, és azon töprengett, hogy miként egyeztesse a hitet és az értelmet (észt). Hatással voltak rá a protestáns értékek, melyeket például: erős kötelességtudatában, igazságérzetében, az életben tanúsított szigorú munkamoráljában vagy akár mértékletességében is felfedezhetünk. Teológiát is tanult akárcsak filozófiát. Sok jelentősebb filozófiai írásának hátterében Isten megismerhetőségének és az emberi gondolkodás határainak kérdése áll. Figyelemre méltó, hogy míg filozófusként folyamatosan fejlődött és növekedett, addig a teológia megértésében nem jutott el ugyanarra a szintre. A metafizikát „ egy part és világítótornyok nélküli sötét óceán -nak tekintette. Noha Kantot nem nagyon érdekelte az imádság és az isten- tisztelet, mégis ha a moralitás szükségességéről gondolkodott mindig Istenről kezdett beszélni. Ugyanakkor egyik fő témája az emberiség felvilágosodása volt. Szerinte: „ A felvilágosodás az ember kilábalása saját maga okozta éretlenségéből. Az éretlenség azt jelenti, hogy valaki képtelen más vezetése nélkül gondolkodni... Sapere aude! Vedd a bátorságot, hogy saját értelmedet használd! 1 Ez volt Kant nézőpontja a felvilágosodással kapcsolatosan. Azt is hozzátette még, hogy semmi lyen egyháznak sem lenne szabad megpróbálnia dogmákat felhasznál ni a felvilágosodás visszaszorítására.

Uan-e Üstén számára fiefy.. ?

1 Kant’s Werke (Groszherzog Wilhelm Ernst Ausg.),Bd.I, p.163: "Aufklärung ist der Ausgang des Menschen aus seiner selbstverschuldeten Unmündigkeit. Unmündigkeit ist das Unvermögen, sich seinen Verstandes ohne Leitung eines Anderen zu bedienen...Sapere aude!

43