Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Dr. Frank Sawyer: Van-e Isten számára hely a filozófia fogadójában?

Dr. Sawyer Frank rDr. óawyer LJranE VAN-E ISTEN SZÁMÁRA HELY A FILOZÓFIA FOGADÓJÁBAN?1- néhány gondolat Kantról és Fichtéről ­L ukács evangéliumának második fejezetében olvassuk, hogy nem volt hely Mária és József számára a fogadóban, és így Jézusnak jászolban kellett megszületnie. Vajon mennyi hely van Isten és az is­teni kijelentés számára a filozófia nagy fogadójában? A filozófia néha nagyon szorosan kötődött a teológiához. Máskor pedig gondosan ügyel arra, hogy autonómiát követeljen magának, mint tudomány. Ezen túlmenve, a szekuláris modern világban, a filozófia gyakran el­utasítja az isteni kijelentést és Istenen kívül keres autonómiát. Olyan­kor pedig megtagadja, hogy Isten előtt (coram Deó) éljen. Minden olyan megváltást visszautasít, amely nem immanens (e világi) néző­pontból indul ki, akár az észből vagy az akaratból, akár egzisztencialis­ta döntésekből - amelyek önmaguk alkotják értelmüket -, vagy akár a technológiába vetett hitből indul is ki. Ebben a tanulmányban Kantot és Fichtét vizsgáljuk meg, főként abból a szempontból, hogy filozófiá­juk miként foglalkozott az Isten-kérdéssel. Látható, hogy az az elmoz­dulás - ami Kant óvatosságától Fichte radikálisabb döntéséhez érkezik meg - azt a mozgalmat illusztrálja, amely a felvilágosodástól a romanti­ka mozgalmáig, az észtől az akaratig jut el. Ugyanakkor azt a változást is bemutatja, melyben a hangsúly a tárgy helyett eltolódik az alany felé. Ez volt az az alap, amely utat készített Feuerbach nézetének, mely sze­rint „ a teológia csupán antropológia ; valamint ez volt az alapja Nietz­sche következtetésének is: „ Isten halott . Azonban ez utóbb említett filozófusokról szóló megjegyzéseinket egy későbbi alkalomra tartogat­juk. IMMANUEL KANT(1724-1804) Kant a felvilágosodás (Aufklärung) egyik tipikus képviselője. A felvi­lágosodás az egyház dogmatikai tekintélyének összeomlását jelentette. Ezután a filozófiai gondolkodás két irányzat - a racionalizmus és az empirizmus - között próbált választani. A pietizmus is kihívást jelentett a filozófia számára. A racionalizmus elvont fogalmakkal, az empiriz­mus az érzékelés útján nyerhető (kézzelfogható) tapasztalatokkal, a pie­í Fordította: Hunyady János 42

Next

/
Thumbnails
Contents