Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Börzsönyi József: A bosszú a zsoltárokban

akik Isten ellenségei, azok Izráel ellenségei is (Zsolt 83,3 - 4). Ez a kapcsolat indokolja Isten bosszúállását, vagy annak sürgetését.

d.) A zsoltárokban előforduló bosszú kérése és várása is jelzi Izráel jogi gondolkodását, amint ezt a szövetséggel kapcsolatban is meg lehet jegyezni, de még a próféták beszédeivel kapcsolatban is. A bosszú nem más, mint az igazság és a törvényes rend helyreállítása, amit a zsoltá- ros Istentől vár. Vallás és jog szoros kapcsolatáról van szó itt is. A zsoltárokkal kapcsolatban A. Miller fogalmazza ezt meg világosan.1 "Nincs még egy olyan nép, - sem a régi, sem az újabb korban amelyiknek a tudatába annyira beivódott volna, hogy egész jogi rendje a szövetséges Isten akaratkinyilvánításán alapszik, mint éppen Izráel népe. A híres Hammurabi-kódex, vagy más ókori keleti törvények kezdetén és végén is ott áll az istenség neve, de az egyes paragrafusokban mégis csak az emberi törvényalkotó tekintélye jut érvényre. Ezzel szemben az izráeli jogban tartamilag is, formailag is, nyilvánvalóan az egész Istenre vonatkozik."

3. A zsoltárokban található bosszú kérése és várása tekintetében Fúglister három fontos szempontot tart fontosnak megemlíteni és meggondolni. 1. A megtámadott, aki sérelmet szenved el, maga Isten (Zsolt 92,10). 2. A bosszúálló, az ítélkező is egyedül az Úr. Az imádkozó le is mond arról, hogy ő álljon bosszút, ügyét Istenre bízza (Zsolt 43,1). 3. Valójában Isten dicsősége és uralma van veszélyben, az ítéletben vagy bosszúban pedig Isten nevének megdicsőítése, szentségének mégláttatása, uralmának érvényesülése megy végbe (Zsolt 83,17 - 19).

A bosszú kérdésénél Fúglister a zsoltárokra vonatkozóan három magyarázási (hermeneutikai) elvet kíván érvényesíteni. 1. Tudatában kell lenni annak, hogy a zsoltárok költemények. Jelenti ez ez esetben azt is, hogy a zsoltárokban gyakran képes beszéddel találkozunk, nem lehet bennük mindent szó szerint érteni. Nem lehet tehát az összefüggésből kiszakítva bizonyos részeket abszolutizálni. A költemények nem közvetlenül a tényállást írják le, hanem a hangulat, az érzés kifejezői. 2. Az egyes részek megértéséhez nemcsak a zsoltár egészét, hanem a teljes Szentírás egészét kell figyelembe venni, tehát mind az O-, mind az Újszövetséget. A teljes írás az egyes részeket determinálja, módosítja és relativizálja. 3. Sajátos figyelmet kell fordítani Fúglister szerint az imádkozó egyénre. Nem pusztán egy egyénről van szó. A zsoltárok37 60SSZÚ a zsof{áro££an

1 Miller, A.: Fluchpsalmen und israelitisches Recht. Angelicum. 1943. 92 - 101. Miller, A. : i. m. 94. Idézi Brongers, H. A. : i. m. 38.

Fúglister, Notker : i. m. 125 - 126.

17