Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 2. szám - Dr. Sawyer Frank: Karácsonyi Csillag (Ford.: Füsti-Molnár Szilveszter)

SároipaUi ,5üzeteh néhány területének, mint például istentisztelet, családi élet, esetleg az oktatás és a politika bármi módon való átalakulásáért imádkozzanak. Nagy vita folyik arról, hogy a keresztyén hit mennyire van a világért vagy ellene, benne vagy felette, vagy valamilyen dialektikus feszültségben áll-e vele, aminek szintén átalakító ereje van. Még azok is, akik nem a keresztyénség pártján állnak, elismerik annak szociális, politikai, gazdasági hatalmát és pszi­chológiai hatásait, bár néha ezeket egyesek rombolónak látják (gondoljunk csak Marxra, Nietzschére vagy Freudra). A keresztyénség támogatói is sokféle irányzatot képviselnek. Vannak, akik Krisztust nagy átalakítónak és felszaba­dítónak látják, (néha közkedvelt ideológiai nézeteink, mint például: gazdasági liberalizmus vagy a felszabadulás teológia néhány irányzata képviselőjének tartják), míg mások azt gondolják, hogy Krisztus követése szociális kérdések­kel való foglalatosságunk feladását és Krisztus (az élet lelke) önmagunkban való megkeresését jelenti. Vannak olyanok is, akik úgy vélik, Krisztus közöt­tünk van, a templomban és a különleges keresztyén közösségekben (szerzetesrendekben, szövetségekben, bibliaórák csoportjaiban vagy más ke­resztyén szervezetekben). Általában minden ilyen mozgalom (mely más és más formát ölt) megmutatja hogy a keresztyén hitnek valóban mély és mara­dandó szociális hatásai vannak. Ha a keresztyén hit egyetlen szociális funkci­ója az volt, hogy kihívjon bennünket a világból, akkor a feladatunk nem más, minthogy próbára tegyük korunk és kultúránk uralkodó normáit, ami forra­dalmi lenne. A hit másik rendeltetése azonban az, hogy visszaküldjön bennün­ket a világba, tehát így többé-kevésbé megváltoztató hatású is attól függően, hogy mennyire figyelünk oda Isten Igéjére. A keresztyének elhívása a világban a világért van és nem azon kívül. Pasternak regénye a 'Zsivágó Doktor' is fur­csa mód erre emlékeztet bennünket. Pasternak a kommunista diktatúra és a modem individualista liberalizmus által kínált lehetőségek mérlegelésének küzdelmében Jézus Krisztus Evangéliumáról elismerően szól. Az Ige testté lett és közöttünk lakozott A karácsony csodálatos üzenete az, hogy az örökkévaló Ige véges em­beri formában jelent meg. Ennek a teológiai perspektívának szociológiai táv­latokban is mélyreható és üdítő jelentéstartalma van. Teológia és szociológia nem hagyhatják egymást figyelmen kívül. A szociológia az emberi kapcsola­tokkal, csoportokkal és ideológiákkal, földi élettel, testtel és lélekkel, a végte­lenség és végesség, az emberiség lehetőségei és korlátái szociális értelmezésé­vel foglalkozik, melyek a különböző történelmi korszakokban és kulturális helyzetekben eltérő képet mutatnak. Olyan alapvető fogalmak, mint társada­lom, igazság, test és lélek mást jelentett Platónnak és Pálnak vagy Ézsaiásnak és Nietzschének. Bebizonyosodott, hogy a modem élet olyan mechanikussá vált, hogy szükségünk van valamiféle pótlékra, például szenzációhajhászásra (például a videók segítségével) azért, hogy valami pluszt találjunk, ami felülemelkedik unalmas mindennapi életünkön. Amikor komputereinket bámuljuk, olyan érzésünk támad, mintha azok is azt sugallnák, hogy a testi élet nem olyan 55

Next

/
Thumbnails
Contents