Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Sawyer Frank: Karácsonyi Csillag (Ford.: Füsti-Molnár Szilveszter)
örökkévaló, mint a 'Word 95' vagy a 'World Perfect 8' technikai világa. Néha túlságosan is földhöz ragadtak vagyunk, néha pedig, igen csak föld felett lebegünk. Cogito ergo sum (az egyik modem kísértés arra, hogy kigondoljuk a végtelent) nagyon bizonytalan alapot jelent azoknak, akiknek kezük, lábuk, tüdejük, nemi szervük van, akik ugyanúgy szeretik a hegyeket és folyókat, mint az akadémiai rendszereket. A régóta fennálló vita a testiség és Jézus in- kamációjának hatásai között soha nem ér véget. A korai egyház számára kihívást jelentettek a gnosztikusok. Ök földöntúli eseményeket magasztaltak, ami az ember testi életét 2 eltévelyedésnek szolgáltatta ki: az egyik az volt, hogy megpróbált kitömi a testből (doketizmus), a másik pedig az a felfogás, hogy az ember a test kívánságainak rabja (világiasság). Rosentock-Hussey írja: „A gnosztikusok azt gondolták, hogy az életnek a történelemben való Kijelentés nélkül is van igazsága, a humanisták úgy vélték, hogy az élet jó a keresztrefeszítés nélkül is, a 'testiség' képviselői azt hirdették, hogy az élet csodálatos a testetöltés nélkül is.” Ezután még hozzáteszi: tehát a szentek és mártírok elhagyták ezt a világot mindenestől. A második évezredben a zarándokok és keresztes lovagok bejárták a világnak azt a részét, ami akkor vagy korábban keresztyén volt, de új honfoglalásra és reformra volt szükség azért, hogy a keresztyénség kiemelkedjen a helyi törzsi kötődésekből. A harmadik világkorszakban, ami napjainkban kezdődik, a keresztyéneknek a munkás hétköznapok világába kell bevándorolniuk, hogy ott a Lélek beszédben kifejezhetetlen formában öltsön testet.1 Rosentock-Hussey arra is emlékeztet bennünket, hogy Jézus nem azért jött, hogy megtagadja az életet, hanem, hogy még bőségesebben adja azt nekünk. Ezek a szavak nagyon időszerűek. Az első tévelygés a gnoszticizmus, tovább folytatja az eszményi filozófiai leírások gyártását, vagy absztrakt teológiai viták folytatását anélkül, hogy figyelembe venné az emberek reális lehetőségeit, melyekkel a mindennapi életben szembesülnek. A második tévedés a világi humanizmus (ami többé-kevésbé a racionalizmus és felvilágosodás mozgalmaival vette kezdetét) túlzottan optimista, hiszen nem veszi tudomásul a bűn hatalmát. A harmadik a testiség, ami vagy pusztán hedonizmusban merült ki, ami nincs tisztában az élet mélyebb értékeivel, vagy olyannyira a test kívánságait tartja szem előtt (étel, szex, hatalom, büszkeség, jólét), hogy ezek új istenekként születnek szívünk templomában. Mikor a különböző irányzatok adta lehetőségekkel és erőkkel szembesülünk, szükséges tudnunk, hogy Krisztus testetöltése, földi életünk számára a megváltás megújító ereje. Minden test fű Az nem baj, hogy a "testnek" számos jelentése van. Minden szónak egynél több jelentése van és ezek közül sokkal inkább a hangulati velejárókat vesszük figyelembe, mint a pontos jelentést. Testi életünkről a Biblia néha úgy beszél, ami csupán gyengeség, néha, ami vétkes ("Minden test fű, a mező füve 1 Eugen Rosentock-Hussey: The Christian Future: or the Modem Mind Outrun (New York: Harper and Row, 1966) 122.
