Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Sawyer Frank: Karácsonyi Csillag (Ford.: Füsti-Molnár Szilveszter)
karácsony. A regény és az ebből készült közkedvelt film századunk egyik legértékesebb irodalmi alkotása. Alapjában véve a történet Zsivagó két hölgy iránt érzett szerelméről szól, akikkel „rendeltetés szerűen" kellett találkoznia és elválnia az orosz forradalom alatti társadalmi zűrzavarok miatt. A regény azonban sokkal többről szól egy vagy két ember élettörténeténél. Foglalkozik a háború és béke elsöprő erejű témájával, politikai ideológiákkal, szerelemmel és szakítással, születéssel és halállal. Meg fogjuk vizsgálni a regény néhány mélyebb jelentéstartalmát, melyek közül az egyik, amiről folyton hallunk, hogy milyen radikális változást jelentett a történelemben és emberi létezésünk értelmezésében Krisztus születése. A tanulmányban képviselt véleményünk szerint a könyv olyan megrendítően hatott a kommunista rendszerre, amelyhez hasonló hatást fedezett fel Pasternak Krisztus eljövetelének üzenetében. A cikk olvasása közben a következő kérdéseken érdemes elgondolkozni: Hogyan befolyásolja Krisztus eljövetele társadalmunkat és életünket? Hogyan kell értelmeznünk a különbséget bibliai értelemben a testiség és testetöltés között? Hogyan látja regényében Paszternák Krisztus eljövetelét? Mi a mondanivalójuk a regény végén lévő költeményeknek? A világban János Evangéliuma elmondja nekünk, hogy: „Az igazi világosság eljött volt már a világba, amely megvilágosított minden embert.”(1:9) Advent és karácsony alkalmával úgy emlékezünk meg Krisztus eljöveteléről, mint a Fényről, ami eljött a világba. Beszélünk Immánuelről, arról, hogy velünk az Isten, hogy az Örökkévaló Ige testet öltött. Néhány ember számára a karácsony a hit mélységes misztériuma, míg másoknak nem jelent többet csillogó karácsonyfáknál és pulyka vacsoráknál. Bármilyen formát öltött a karácsony, semmi esetre sem csak teológiai problémáról van szó, hanem olyanról, amit szociológusok sem hagyhatnak figyelmen kívül, mivel ahol szociális hatások és szociális vonatkozású adatok vannak, ott számos szociológiai kérdés vetődik fel. Közösségi formák jelennek meg, melyeket meg kell vizsgálni, társadalmi hatások és irányvonalak keletkeznek, amiket nyomon kell követni, és különféle értelmezések születnek emberi kapcsolatokról, amiket kutatni kell. Gondolkozzunk el a regény 'Szventyickijék karácsonya' című fejezetén, mely arra hívja fel a figyelmünket, hogy az embereknek még mindig szükségük van olyan alkalmakra, amikor a családi vagy baráti együttlét meghittségét élvezhetik, és amikor jeles eseményeket ünnepelhetnek együtt. Még akkor is, ha megadjuk Caesarnak, ami Caesaré, a szív többre vágyik politikai-ideológiai ünnepeknél. A vallás nem tűnt el, ahogyan ezt néhány modem gondolkodó megjósolta. Senki sem kételkedett még abban, hogy a keresztyénségnek szociális következményei is vannak. Még az olyan keresztyén csoportoknak is, mint például a szerzeteseknek és néhány szélsőségesen kegyes protestáns szerveződéseknek is van társadalom formáló erejük, annak ellenére, hogy néha úgy jelennek meg, mint akik kivonulnak a világból, pedig legmélyebb szándékuk az, hogy a többi ember megtéréséért és megváltozásáért, és a világ legalább
