Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: A megváltás szükségessége és alapja

<2)r. l/agij . ^nla i l^/ihálg: . a] megváltás Müí megvált apja A bűn és a halál összefüggését is sokan tagadják. A halál természetes dolog, a teremtésből következik. Ahogyan mondani szokás: Születtünk, hát meg is kell halnunk. A bűneset története - írja Köhler - nem játszik szerepet az Ószövetségben, sehol másutt nem említi.32 Ebben a bizonytalanságban, az lMóz 2,17 és 3,19b egyetemes érvényé­nek a tagadásában a források megkülönböztetésének fontos szerepe van. (Különböző források vannak, ilyenekről a Biblia is tud, de ez egészen más.) Ha az őstörténetet szétdaraboljuk a feltételezett források között (Jahvista, Elohista, Papi), akkor könnyen lehet ilyen megállapításokat tenni: A régebbi forrás (Elohista) nem tud paradicsomról, bűnesetről. Isten a föld és nem a paradicsom számára teremtette az embert.33 A Papi irat semmit sem tud a paradicsomról és a bűnesetről.34 Az Ószövetség egyéb kijelentései is esetlege­sek, nem átfogóak.35 Preuß szerint a Papi irat nem tud a bűnesetről, noha tud az ember gonoszságáról. Idézi E. J. Waschke-t, aki szerint a bűnt „a próféták tették a történelem témájává.”36 Nos, ha az egyik forrás tud, a másik pedig nem tud az ősbűnről, a bűn és a halál összefüggéséről, akkor minden viszonylagossá válik. Nem kell az egé­szet komolyan venni, legalábbis tőlem függ, hogy melyik „forrás” álláspontját fogadom el. Mindez azonban a szerző szándékának (jelen esetben az „őstörténet” és az lMóz szerzője szándékának) és a Szentírás egységének a semmibevételét jelenti. Szükséges hangsúlyozni, hogy egy-egy bibliai igazság fontosságát nem a statisztika dönti el (ti. az adott dolog hányszor fordul elő a Szentírásban - noha bizonyos összefüggésekben ez fontos lehet). Neves teoló­gustól hallottam: Mit kell olyan nagy ügyet csinálni az újjászületésből, hiszen csak egy helyen fordul elő a Bibliában.37 Nos, ez igaz. De ha igaz - és ezt nem lehet tagadni -, hogy aki nem születik újonnan, az nem mehet be az Isten or­szágába, akkor ez az egyetlen hely is elegendő ahhoz, hogy az újjászületést a legfontosabb bibliai kijelentések között tartsuk számon. Hasonló a helyzet a bűnesetről szóló prófétai bizonyságtétellel is. Ez az egyetlen hely is elég ah­hoz, hogy nagyon komolyan vegyük, s ne mondjuk, mint az előbb említett teológus: Minek annyit beszélni arról, hogy bűn, bűnbánat, megtérés. Én tu­dom, te tudod, ő tudja. Kész. A Biblia szerzői tudták, hogy nem így van, ne­künk is tudnunk kell. Az lMóz 3 négy fő mozzanatban beszél a bűnesetről: a) A kísértés - 3,1-5 A kísértő, aki bűnre csábít, valami/valaki potenciálisan, kívülről je­lenlévő valóság. Az lMóz 3-ban a kígyó. Az lMóz 4,7-ben az ajtó előtt le­selkedő. Háttérként ott van az „angyalok bűnbeesése.” Bár Köhler szerint a 32 Vö. Köhler: i. m .165. 33 Vö. Köhler: i. m. 118. 34 Vö. Köhler: i. m. 167-168. 35 Vö. Köhler: i. m. 170-171. 3,5 Preuß: i. m. 185. 186. 37 Jn 3,5-8 12

Next

/
Thumbnails
Contents