Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: A megváltás szükségessége és alapja
2), %^ntamU»:J meqi/állái izüLiéc, megváltod ózúhdegediege ed alapja sajátos műfaj volt, amivel a Bibliában máshol is találkozunk, valamint a Biblián kívül is. De egy másik sajátos bibliai „műfajjal” is van dolgunk. Ennek sajátossága, hogy a szentíró először tömören tudósít valamiről, amit aztán részletesebben is leír. Esetünkben az lMóz 1,1 - 2,4 szakasz tömören beszél az ember teremtéséről (25-26), amit aztán a 2,4-25-ben részletesebben kifejt, úgy, hogy különös hangsúlyt tesz az asszony (nő) teremtésére, hogy nevezetesen az asszony „egylényegű” a férfival.13 Most nézzük meg közelebbről, mit mond az lMóz 1-2 az emberről. Az lMóz 1,26-27 a következő lényeges dolgokat mondja az emberről. a) Az ember teremtmény. Nem isten - és nem állat. Az ember Isten teremtő akarata és munkája nyomán jelent meg a földön. Az, hogy az ember teremtmény, az Ószövetségben egyszerre fejezi ki a közelséget - és a mérhetetlen távolságot.14 Az ókori keleti képzeteknél fizikális kapcsolat van az istenek és az emberek között. A Biblia ezt kizárja. A Biblia beszél ugyan arról, hogy Izráel Isten elsőszülött fia, ez azonban szimbolikus kép az elhívás, kiválasztás terve (üdvterve) megvalósításának összefüggésében.15 A Zsolt 2,7 és a 2Sám 7,14 az adoptálás ismert kifejezése. Amikor a Biblia az embert „Isten fiának” nevezi, soha nincs szó genealógiai leszármazásról, hanem a bizalmas kapcsolat, illetve az Isten akarata szerinti élet, majd a Krisztusban újjáteremtett és a Szentlélek zálogával megajándékozott élet kifejezésére szolgál.16 b) Isten a maga „ képmására ” és „ hasonlatosságára ” teremtette az emberi. A képmás ’ (cb^) és a ‘hasonlóság ’ (racn) valójában hebraizmus, parallelizmus membrorum, ugyanazt mondja más szavakkal, olykor - de nem feltétlenül - mélyítve is azt, amiről beszél. Súlyos, nehéz kérdés, hogy mit is kell érteni az istenképűségen. A használt szavak nem adnak igazi felvilágosítást. * A jelentése: 'szobor, képoszlop ‘másolat, utánzat, képmás ’(arc)kép, körvonal, alak, mintázás, mintázat'. • A mai jelentése: ‘másolat, utánzat ‘alak, forma, megjelenés, alkat ‘képmás ’. Számos elképzelés született arról, hogy mit jelent, vagy mi lehet az istenképüség: szeretet, szeretetközösség (párbeszéd), szabad akarat, uralkodás stb.? Véleményem szerint itt összefoglaló meghatározással van dolgunk. Nem az egyes „isteni tulajdonságokon” van a hangsúly, hanem az egészen. Az ember „isten képe”, azaz megjelenítője a földi világban. Nem csupán arról van szó, hogy Isten képében jár el, hanem arról, hogy Őt jeleníti meg, Őt kell(ene) láttatnia. Az istenképüség tökéletes példája Jézus 13 A kérdéshez bővebben 1.: Dr. Nagy. A. M. Sámuel első könyvének magyarázata. In. Jubileumi Kommentár. Továbbá: Ószövetségi bibliaismeret; Biblikus tanulmányok I. Szöveg- kritikai tanulmányok, főleg: Az lSám 15,1 - 18,5 szövegkritikai kérdései és exegézise. Valamint a Bibliai Hermeneutika vonatkozó passzusai. 14 Vö. Vriezen: i. m. 119-120. 15 2Móz 4,22; Hős 11,1; 5Móz 14,1; Ézs 1,2; 30,1.9 16 Vö. 5Móz 32,6; Jer 3,4; Ézs 63,16; 64,8; Mai 1,6; Róm 8,19; stb. 6
