Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 1. szám - KRÓNIKA - Dr. Bolyki János: Opponensi jelentés Győri István: A szövegkutatás szerepe az Újszövetség megértésében c. doktori értekezéséről
Opponensi je fen iés Dr. Bolyki János OPPONENSI JELENTÉS GYŐRI ISTVÁN: A SZÖVEGKUTATÁS SZEREPE AZ ÚJSZÖVETSÉG MEGÉRTÉSÉBEN C. DOKTORI ÉRTEKEZÉSÉRŐL A 145 oldal terjedelmű értekezés 21 fejezetből, a kereken 40 címszót magába foglaló felhasznált irodalom 4 oldalnyi felsorolásából és néhány mellékletként csatolt kézirat, illetve kéziratkiadás fénymásolatából áll. A dolgozat mindvégig a címében megjelölt tárgykörben marad, azt részletesen és elmélyülten, a legújabb kutatásokra s eredményekre tekintettel ismerteti, s ami a legfontosabb: az ismert módszerek megújítását javasolja és fontos új szempontokat nevez meg. Az első 15 fejezet voltaképpen az újszövetségi szövegkutatás színvonalas tankönyve lehetne, itt mindent elmond, amit e témáról a teológusoknak tudniok kell. A szokásos módon vázolja fel az újszövetségi szövegkutatást: elvi kérdések tisztázása, az archeológia szerepe, a kéziratok anyaga, írásmódja, az ismert kéziratok felsorolása, hagyományozásuk és a szövegkiadások története, de már itt is többletet mutat fel az eddigi magyar nyelvű szakirodalomhoz képest annyiban, hogy a legújabb, magyarul még eddig nem ismertetett eredményeket és tendenciákat is figyelembe veszi. Gondolok itt elsősorban az Ehrmann- Holmes szerzőpáros könyvére, amely a legújabb kutatással foglalkozik és az amerikai szövegkritikusok: G. Épp és G. Fee javaslatára az eddigi módszerek kritikai felülvizsgálatáról. Azonban a 16. Fejezettől már nem csupán színvonalas tankönyvként értékelhetjük Győri István dolgozatát, hanem igazi és újat adó doktori értekezésként. Miért? Azért, mert új szempontokat hoz a kutatásba, új módszerek lehetőségére hívja fel a figyelmet. Legfontosabb javaslata, hogy a kutatás ne elégedjék meg azzal a célkitűzéssel, hogy egyre inkább megközelíti az eredeti újszövetségi kéziratok szövegét, hanem azt is vizsgálja, hogy milyen hatásra jöttek létre a bennük található eltérések és változatok. így a szövegromlás eddigi fogalmát alaposan át kell értékelnünk. Idézem: „ .. ji feltételezett eredetitől eltérő szövegvariáns kialakulását nem nevezhetem ’szövegromlásnak’, nem mondhatom, hogy melyik az eredeti és melyik a romlott szövegforma. Nem az a fő célom, hogy mindenáron kimondjam egy variánsról, hogy ez az eredeti szöveg és ebből hogyan vezethető le az előttünk levő egy vagy több variáns... érdeklőnk
