Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 1. szám - Dr. Győri István: Itt van Isten köztünk?
Utt uan Olsten AottunA"' Bizony sokszor üresen tér vissza Istennek igéje, de mi magunk üre- sítjük meg. Ma is megkérdezhetné Illés próféta, ha a ma élne: Hát nincs-e Isten Izráelben? Nincs-e Isten közöttetek? Egyházi életünk is működik. De egyre több a riasztó és elgondolkodtató jel. Látszólag minden a legnagyobb rendben van, de valójában sok minden recseg-ropog. Országos jelenség, hogy a gyermeküket megkereszteltetőknek csak egy nagyon kicsi része neveli gyermekét hitben és járatja hitoktatásra. Olyan nagyvárosban, mint Miskolc, ez az arány 5% alatt van! Mi lesz a többivel? Közhely, hogy a fiatalok konfirmálnak, de ezzel ki is konfirmáljuk őket az egyházból. Közben a szekták, az okkult tudományok virágzanak. Elbódított népünk keres valamit, de nem biztos, hogy jó helyen keresi. Valljtik meg őszintén, nagyon sok ember számára az ilyen vagy olyan templomi szertartás, beleértve a vasárnapi istentiszteletet is, egy kis lelki környezetváltozás, szépségflastrom a zajos, elviselhetetlen, vagy éppen túl szürke hétköznapokban. Vonaton utazva hallottam középkorú asszonyoktól: legalább amíg a templomban vagyok, nem kell hallani az uram zsörtölődését, meg a lányomnak a magnóját. Meg a pap is olyan szépen beszél, hát elmegyünk. Rosszabb helyre is jár az ember. A múlt héten fényképésznél voltam. Ott volt egy fiatal pár az esküvői fényképezkedést megbeszélni. A fényképész ismerősei lehettek, mert mindenről szó esett, a templomi szertartásról is. A vőlegény szinte büszkén mondta: a papnál majd csak két héttel előtte jelentkezünk be először, akkor nem tud olyan sokszor oktatásra berendelni, nem fogjuk a süket dumáját hallgatni. így, ezekkel a szavakkal. Szükség van a templomra, a szertartásra, jól mutat majd a fényképen vagy a videofelvételen, de amit ott mondanak, abból nem kérnek. Kicsit szépített statisztikákkal ki lehet mutatni, hogy mennyit javult a helyzet a rendszerváltás óta. Valóban, nem lehet letagadni a legnagyobb változást: a párt és a titkosszolgálat kontrollja nem gáncsolja az egyház működését. De általában a változás nem olyan nagy. Valaki így jellemezte a változás lényegét: akkor az számított, hogy kinek milyen kapcsolatai vannak, különösen a párttal, most pedig az számít, kinek milyen kapcsolata van a pénzzel. Ahogy akkor sokakat megkísértett még közülünk is a párttal való kapcsolat és megpróbálták a Jézus szerint lehetetlent: egyszerre két úrnak szolgálni, ugyanúgy ma is kísért bennünket az a gondolat, hogy ugyanúgy egyszerre két úrnak szolgáljunk: Istennek és a Mammonnak, az Urnák és a világnak. 7
