Sárospataki Füzetek 2. (1998)

1998 / 1. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (2)

Z)/\ JCagy EUnlaf EKiíiálty József palotájával. Magához a palotához Rohl hosszabb úton vezet el bennünket, úgy, hogy előbb József háza átkozásáról és Avarisz eredeté­ről beszél. Nos, szegődjünk Rohl nyomába. Átok József házán A szerző korábban már részletesen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ki volt az a fáraó, aki nem ismerte Józsefet. Rohl arra az ered­ményre jutott, hogy az a bizonyos fáraó I. Neferhotep, vagy közvetlen utóda, III., Szobekhotep lehetett. I. Neferhotep volt annak az új, erős királyi nemzetségnek az első uralkodója, amely a XIII. dinasztia gyen­ge uralkodóit követte. I. Naferhotep kereken hetven évvel József halála után került trónra, amikor az előázsiai vezir emléke már elhomályo­sult. Ez valószínűleg nem azt jelenti, hogy a fáraó semmit sem tudott a vezir jelentőségéről. Csupán arról van szó, hogy életében nem ismerte őt. A nép gyors szaporodása nem aranyozta be ezt az emlékezést, ha­nem aggodalommal töltötte el. Az új uralkodóháznak már ezzel a kér­déssel, veszéllyel kellett foglalkozni. A védekezés egyik módja volt a megátkozás. Az átkokat agyafigurákra, agyagedényekre és agyagtáblákra írták. Ezek az un. átokszövegek. A figurákat, edényeket, táblákat aztán összetörték, hogy a rájuk írt átkok Egyiptom ellenségeire szálljanak. (Természetesen, ez a magánéletben is szokás volt.) A XIII. dinasztia korából vannak olyan átokszövegek, amelyekben két feltűnő név sze­repel: Yakhub és Ispi. A Yakhub név nyilvánvalóan Jákobra, József atyjára utal, az Ispi név mögött pedig a Yaszef-Yusszef, azaz a József név rejtőzik. Mindkét név láthatóan palesztinai városokkal kapcsolato­san szerepel, „ amelyek a Ievantei utódoktól kapcák a patriarchák neve- it (életükben, vagy később). Az ókori keleten gyakran nevezték el a te­lepüléseket névadókról. A szakemberek rögtön felismerték, hogy az „Ispi név mögött... a József név rejtőzik, a tradicionális kronológia igézetében azonban nem tették meg a kézenfekvő lépést, nevezetesen, hogy azonosítsák ezt a nevet a bibliai Józseffel. Az új kronológia sze­rint József/Ispi már kifejtette hatását a nyugatsémi kultúrára, tehát na­gyon természetes, ha egy kánaáni új héber település rá emlékeztet. Az pedig egyáltalán nem meglepő, hogy ez a település a megátkozott Ievantei városok között szerepel, mivel Egyiptom Neferhotep és közvet­len utódai idején az izráeliek jelenlétét fenyegetőnek érezte. Ha nem is tudjuk bizonyítani a históriai kapcsolatot az Ispi név és a patriarchák között, a név előfordulása mégis azt mutatja, hogy a Józseffel kapcsola­tos események, valamint Izrael fiai egyiptomi tartózkodásának az ese­ményei ehhez a históriai korszakhoz tartoznak (középső-bronzkor, A II. és a késői hikszoszkorba (középső-bronkor, B II.), s nem az Uj­104

Next

/
Thumbnails
Contents