Sárospataki Füzetek 2. (1998)
1998 / 1. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia (2)
TJöriénefem és Uronoíógia birodalom korába (késői-bronzkor), mint ahogyan ezt a tradicionális kronológia állítja. Rohl ezt a gondolatsort egy elgondolkodtató hipotézissel fejezi be: „ Ha az Ispi a nyugatsémi József név egyiptomi írás- módja, akkor nagyon lehetséges, hogy a Pa’anéah nem /I/piankhu, hanem inkább /Is/piankhu, ami azt jelenti: József él. Ez valóban olyan név, ami méltó Jákob halottnak vélt szeretett fiához, akinek eh- hez néhány évet a fáraó börtönében kellett eltölteni. Avarisz eredete Avarisz Gósen földjén volt. A szolgaság idején főleg ehhez a helyhez kötődött az izraeliek élete. Kérdés: vannak-e bizonyítékok arra nézve, hogy az első izráeli település ezen a helyen jött létre? Avarisz a mai teli ed-Daba közelében feküdt. A város több dombra épült, amelyek az áradások idején szigetekként álltak ki a vízből. (A régészek „ teknőshátaknak nevezik ezeket a dombokat.) E dombok egyikén volt a Közép-Birodalom idején egy település, ami egy templom körül helyezkedett el. A templom I. Amenemhet uralkodásának korai szakaszába datálható. (Az új kronológia szerint kb. Kr.e. 1812-ben épült.) A déli nagyobb dombokon munkástelepülést hoztak létre, amit Bietak professzor a XII. dinasztia korai szakaszába datál. Ez a munkásváros I. Amenemhet halála után hamarosan megszűnt, s 140 évig lakatlan volt. A leletek tanúsága szerint a XIII. dinasztia vége felé előázsiai emberek telepedtek le a pusztán hagyott munkásvárosban. Ezek a jövevények „ eleinte egy szír stílusban épült nagy ház körül építették fel egy- szerű hajlékaikat. Ettől keletre karámok, istállók voltak. Az ideiglenes épületeket hamarosan egy tucat szilárd ház váltotta fel, saját kertekkel, valószínűleg továbbra is állattartás céljából. Evek múltán a kis falu Avarisz városközpontjává fejlődött. Kérdés: Kik voltak ezek az ázsiai új betelepülők? A felelet: az izraeliek, azaz Jákob és családja. Mózes első könyvében a következőket olvassuk arról, hogy hogyan telepedtek le az izraeliek a Nílus deltájának keleti részén: „ Amikor József vezir lett, a fáraó megengedte, hogy atyja, valamint tizenegy testvére családjaikkal letelepedjenek Egyiptomban. így menekültek meg az éhínségtől, ami az egész Levantén uralkodott (lMóz 47,1-6). Már megállapítottuk, hogy az éhínség Egyiptomban III. ' Rohl, 409k. 2 Rohl, 410. 3 Rohl, 411. 105
