Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Benke György: Keresztyénség és európaiság
DR. BENKE GYÖRGY Illúziók, tragédiák és reménységek az újkori Európában Nem Európában volt a bölcsője annak a kultúrának, mely az azon kívül született zsidó-keresztyén eszméket és lelkiséget olvasztott magába. Máshol voltak a forrásai annak a folyamnak, mely aztán a görög-római kultúrát is magával hozva, Európában terebélyesedett ki. Volt az állóvíz is, de volt örvénylő, partokat szaggató árvíz is. Az újabb korban nem hiányoztak azok a vágyak és reménységek, hogy a közös jogok és érdekek alapján egymást segítve élhetnek a különböző népek Európában. A keresztyén- ség első idejében hirdetett és társadalmi méretekben megvalósított szeretetközösség nem maradt feledésben. A humanizmus az emberi jogokat a humánum, az emberiség közkincseként deklarálta. A francia forradalomban lelkesen éltették nemcsak egy nemzetre kiterjesztendő, hanem az egész világban megvalósítandó szabadságot, egyenlőséget, testvériséget. A 19. században úgy remélték, hogy a szellem napvilága beragyogja majd a népek életét és kiküszöbölhető mindaz, ami ellentmond a józan észnek, ami a népek, az emberiség, a világ fejlődésének útjában áll. A 20. század rácáfolt ezekre a reménységekre, és az egész világon, de Európában különösen tragikus és szégyellnivaló módon megmutatta, hogy minden csak illúzió volt. Éppen a reneszánsz, a reformáció, a felvilágosodás után hányszor kellett elhagyni Európát különböző népeknek vagy más elveket valló csoportoknak, vagy Európa egyik részéből a másikba menekülni. Amerikában azok a zarándok atyák alapították meg a demokrácián, az egymás iránti türelmességen alapuló új világot, a későbbi Egyesült Államokat, akik itt nem találták meg azt. A politikai emigráció a Rákóczi szabadságharc leverése óta - 1849 után, 1920 után, 1945 után, 1956 után - de jó lenne, ha nem lenne folytatása ennek! -, szükséges tartozéka lett politikánknak és politizálásunknak. Gazdasági kivándorlás, politikai menekülés, zsidóüldözés, társadalmi, vallási gyűlöletszítás mind megcsúfolása annak, amit az európaiság jelenteni akart. A 90-es évek elején az Európai Biztonsági és Együttműködési Csúcstalálkozón Párizsban mondta Mitterand elnök: "Meg kell valósítanunk ama szép ígéretet, amelynek Európa a neve". Tudjuk-e, mi ez a szép ígéret? Az Európa Tanács célkitűzései 48