Sárospataki Füzetek 1. (1997)

1997 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Történelem és kronológia

DR. HAGY ANTAL MIHÁLY

Számos más tényezőt is figyelembe kell venni, pl. a társuralkodókat, a párhuzamos dinasztiákat." (28.o.)

Valóban biztos az, hogy a történészek megbízható struktúrákat építettek fel, amiben pontosan meg lehet határozni 11. Ramszesz és Tutanchamon korát? "A mai tudósok - írja Rohl - bíznak abban az idői keretben, amit elődeiktől örököltek. Az újabb kutatás azonban gyanítja, hogy az antik világ kutatásának igen fontos első éveiben a számításokba alapvető hibák csúsztak be". (28.o.) Rohlnak Egyiptom történetének harmadik átmeneti korával (a hagyományos kronológia szerint Kr.e. 1070-664) kapcsolatosan támadtak kételyei, amit a tudósok, szerinte mesterségesen meghosszabbítottak. Könyvével azt kívánja bebizonyítani, hogy "a tradicionális kronológia téves. A keletkezett régészeti problémák (pl. a már említett Jerikó elfoglalása - szerző megjegyzése) egyetlen valóságos megoldása az, hogy az egész (téves) konstrukciót le kell bontani, s az alapokból kiindulva el kell kezdeni egy új felépítését". (28.o.)

A már említett szinkronizmus révén mindez alapvetően érinti azt a képet, amit Izrael történetéről alkotunk. A nagy kérdés az - írja Rohl -, hogy "azok a nagy események, amelyekről a Biblia legrégebbi részei beszélnek, valóban megtörténtek-e, vagy allegorikus népi mondák gyűjteményének kell tekinteni őket? Magyarán: Az Ótestamentum történetírás vagy legenda?" (25.o.) Ma is vannak, akik a feltett kérdésre egészen negatív feleletet adnak. Rohl a neves koppenhágai professzort, az un. "koppenhágai iskola" képviselőjét említi példaként, aki az 1992- ben megjelent könyvében (The Early History of the Israelite People from the Written and Archaelogical Sources) kifejti, hogy az Ótestamentum fiktív történetek gyűjteménye, amelyeket a Kr.e. 2. században írtak, és ezért, saját szavaival élve "teljességgel értelmetlen” ezeket a történeteket régészeti leletekkel bizonyítani. A "koppenhágai iskola" (pontosabban: A bibliai exegézis koppenhágai iskolája) szerint az Ótestamentumnak nincs semmi forrásértéke". (25.0.) Kérdés, hogy valóban így van-e ez? Megjegyzem, hogy ez a szélsőséges nézet, amit még napjainkban is számosán képviselnek, már régen elavult. Elegendő csupán C.H. Gordon: Geschichtliche Grundlagen des Alten Tetaments c. könyvére utalni.

Rohl utal arra, hogy azt a pontot, ahol a mithológia átmegy a történetbe, egyre későbbre tették. "Befolyásos tudósok ma110