Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Nagy Antal Mihály: Herzi Tivadar (1860-1904)
DR. NAGY ANTAL MIHÁLY tői; a közel-keleti politikai helyzet kedvezőtlen; Palesztina alkalmatlan arra, hogy a zsidóságnak menedéket nyújtson. Palesztina mellett szól a szív, valami más hely mellett az értelem - summázza Herzl a kérdést történelemteremtő műve írásakor (Der Judenstaat, azaz A zsidó állam, 1896). A könyv írásakor még nyitva maradt a nagy kérdés: Palesztina, vagy valami más. Mire a könyv megjelent, Herzl szívében eldőlt a kérdés. A szív győzött az értelem felett. Valójában a szív és az értelem egyesült. A kérdés eldőlt, de nem zárult le. Kétségtelen, hogy ebben a döntésben külső tényezők is szerepet játszottak: az ősi cionista eszme, valamint a szellemi cionizmus képviselői részéről heves támadások érték; a zsidóság, a nép ösztöne Palesztina felé irányult. Amikor írása megjelenése előtt Londonba látogatott, már egyértelműen hangsúlyozza: „Csak Palesztina jöhet számításba.” Számos biztatást is kapott jeles személyektől, pl. Sir Samuel Montagutól, hogy kedvezően alakulnak, vagy alakíthatók a pa- lesztinai megoldás esélyei. De a külső tényezőknél meghatározóbb volt az a változás, ami benne végbement, ami egyértelműen a Sión felé irányította tekintetét. Később, a 6. cionista kongresszus után ő maga így vall erről: „Jóllehet korábban zsidó állam híve voltam (ami azt jelenti: bárhol lehet ez a zsidó állam - a szerző megjegyzése), később a Cion-zászlót ragadtam meg, s én magam Sión szerelmese lettem.” A zsidó néphez írt levelében ugyanezt így fejezi ki: „Amikor elindultam, csupán egy zsidó állam híve voltam, de Chovév Cion lettem.” Tudatosan használta a Chovév Cion (Sión szerelmese) kifejezést, amiben benne rejlik az ősi Cion-eszméhez való kötődés. A Judenstaat 1896-ban jelent meg. Február 14-én ezt írta naplójába: „Ma este megérkezett az én 500 példányom. Amikor a kötegeket bevittem a szobámba, szörnyen megrendültem. A füzetek halmaza a döntés kézzelfogható bizonysága. Életem új fordulóponthoz érkezett.” A következő nap bejegyzése tanúsítja, hogy életét visszavonhatatlanul rátette a nagy ügyre. „A füzet időközben megjelent a könyvkereskedésekben. Részemről a kocka el van vetve.” Az első cionista kongresszus megtartására 1897 augusztusában (29-31) került sor Bázelben. A kongresszusnak két nagy kérdésre kellett feleletet adni. Az egyik kérdés az volt, hogy Th. Herzl eszméjének sikerült-e megmozgatni a zsidóságot, vagy pedig a cionizmusnak ez a hulláma is megtörik az érdektelenség és 54
