Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Benke György: Keresztyénség és európaiság
DR. BENKE GYÖRGY házból még Skóciába is jutott fejedelmi feleség, Margit. Az edinburgi várban róla van elnevezve az egyik kápolna. Magyarország a reneszánsz és reformáció Európájában Református gyülekezeteinkben és iskoláinkban úgy volt, és úgy kell lennie, hogy kellő méltatásban részesüljön az a szellemi import, az a lelki-hitbeli megújulás, amit a reformáció adott Magyarországnak és a magyar népnek a 16. században. De nem váratlanul, előzmények nélkül, robbanásszerűen történt a reformáció Magyarországon, mint ahogy nem így történt Németalföldön, Nyugat-Európában sem. A szellemi pezsgés és az eszmék áramlása és kicserélése nem csupán egyházi privilégium volt. Nemcsak a papok és szerzetesek figyeltek fel arra, ami más országokban történt, hanem udvari főméltóságok, világi előkelőségek, jó esetben maga a király és udvara is. Az a kapcsolat, ami az európai királyok között jött létre a házasság révén, termékenyítőleg hatott az így kapcsolatba került országok életére. Az 1215-ben megjelenő angol Magna Charta után hét évvel, 1222-ben II. András megszerkeszti az Aranybullát. Az irodalomban is fellelhetők azok a szálak, melyek korán ösz- szekapcsolják az európai népek szellemi kincseit. A népköltészet, különösen a népballadák motívumkincsei nagy hasonlóságot mutatnak az európai népeknél. Cs. Szabó László írja a magyar nép költészetéről szóló tanulmányában (Egy nép s a költészete), hogy Közép-Európa a középkor alkonyán felzárkózott Nyugat- Európához. A horvát származású magyarországi költő, Janus Pannonius büszkén hirdeti, hogy hazáját, Pannóniát ő vezette be az európai irodalomba. Tehette, mert latinul verselt, ezért ismerték, értették és értékelték európa szerte. Eramus is nagyra becsülte őt. Mátyás udvara vetélkedett a korabeli európai királyok udvaraival, a művészetnek és a tudománynak újabb lendületet adott uralkodása. Cs. Szabó László írja az előbb idézett tanulmányában, hogy megmaradt egy 15. századi firenzei könyvárusnak feljegyzése vevőkörétől. Eszerint egyik legmohóbb kliense Mátyás király volt. De nemcsak ő, Vitéz János prímás is az első között volt. Megindul a kétirányú forgalom: olasz humanisták és miniátorok költöznek Budára, Mátyás könyvtára európahírűvé vált, és maradványában még ma is az. Vitéz János esztergomi érsek is könyvtárat és képtárat alapít Esztergomban. Ugyanakkor 44
