Sárospataki Füzetek 1. (1997)

1997 / 2. szám - Dr. Benke György: Keresztyénség és európaiság

KERESZTYÉNSÉG ÉS EURÓPAISÁG

tehetséges magyar ifjakat küldenek Ferrarába, Padovába tanulni, művelődni. (Janus Pannonius is így kerül Itáliába).

A reformáció előfutára volt Közép-Európában a huszitizmus. Szellemi atyjára, névadójára, Húsz Jánosra, a prágai egyetem rektorára az angol Wycliff írásai voltak nagy hatással. Tanításai a Prágában tanuló magyar diákok révén hamar ismertté lettek Magyarországon. Ezeknek a diákoknak köszönhetjük az ún. huszita Bibliát. Ez a bibliafordítás nincs meg, de különböző kódexekbe fennmaradtak szemelvények a Bibliából. (1430-ban készült el ez a fordítás).

A reformáció hamar, nagyon hamar formálni kezdte, és néhány évtized alatt átformálta magyar népünket. Nemcsak felszínesen, hanem mélyrehatóan. Néhány történész rámutat arra, hogy a 11. századi diplomáciai megfontolásokból történő krisztianizáció a keresztségnek csak árnyékát nyomta a magyar népre, ahogyan egy korabeli beszámoló fogalmaz. A 16. századi nemzeti katasztrófa azonban késszé tette a szíveket arra, hogy úgy érezzenek és valljanak, ahogyan egy 17. század eleji énekünk mondja:

"Krisztusom kívüled nincs kihez járulnom,

Ily beteg voltomban nincs kitől gyógyulnom;

Nincs ily fekélyemből ki által tisztulnom,

Veszélyes vermemből és felszabadulnom." (226.ének)

A 16. századi magyar reformátorok, prédikátorok mind nyugat-európai egyetemekre jártak, ott tanultak. Többeknek közülük tanári katedrát ajánlottak fel, sőt volt, aki azt hagyva ott jött haza. Jöttek, hogy tudományukkal, megújult hitükkel "az magyar népnek épülésire és idvességire legyenek", hogy Sylvester János beszédmódján fogalmazzunk. Európában mindig magyar szemmel és magyar szívvel jártak. Szenei Molnár Albert a maga által szerkesztett szótárásban (nem is szótár ez a mai értelemben, inkább tudománytár, lexikon) Európáról így ír:

"Európa harmad vagy negyedrésze ez világnak, melyben Magyarország, Németország, Olaszország és egyebek vadnak, az német tengertől fogva az Földközepin való tengerig és mind az Tanau vizéig".

Két érdekessége is van ennek a fogalmazásnak: kedvesen Magyarországot említi először az Európában lévő országok közül, és Európa keleti határaként "az Tanau vizét", a Dunát jelöli meg, tehát Pannóniával véget ér Európa!

45