Sárospataki Füzetek 1. (1997)
1997 / 2. szám - Dr. Benke György: Keresztyénség és európaiság
DR. BENKE GYÖRGY lamformát, a királyságot alapította meg, és ehhez a koronát a római pápától kérte. Ekkor már nem csupán az volt a tét, hogy keresztyénné lenni vagy nem lenni, hanem az, hogy elszakadni Bizánctól és Rómához kötődni, otthagyni Keletet és Nyugathoz csatlakozni. Óriási jelentőségű volt ez a döntés. Ezzel a lépéssel a magyarság a nyugateurópai kultúrkörhöz csatlakozott, és ez a lépés mentette meg attól a pusztulástól és nyomtalan eltűnéstől, amiben ezen a tájon korábban a hunoknak és avaroknak részük volt. Néhány évvel ezelőtt alkalmam volt hosszabb időt tölteni Skóciában. Volt időm arra is, hogy beüljek könyvtárakba. Érdekelt az, hogy hogyan is látnak minket, mit is mondanak rólunk a nyugati történészek. Egy újabb keletű enciklopédiából idézem népünkről, a magyarokról a szóló összefoglalót: "Amióta a magyarok bezúdultak a Duna-medence közepébe a 9. század végén Kr.u., furcsa helyzetben vannak Európa népei között. Szomszédaik gyakran úgy tekintenek rájuk, mint egy idegen, ázsiai népre, akik nem tagolódtak be teljesen Európá- ba...ugyanakkor mások azt hangsúlyozzák, hogy az egykor nomád és hadakozást szerető magyarok milyen sikeresen letelepedtek és magukévá tették Európa kultúrális értékeit. Valóban ők az egyetlen nomád nép, akik meg tudták tenni ezt, és meg is tartották saját nye!vüket...A római keresztyénség átvétele a bizánc helyett a 11. században fontos volt e tekintetben: a magyarokat ez hozta be a nyugati eszmények világába és tartotta meg ott" (Family of Man. A Marshall Cavendish Encyclopedia). Az 1000 karácsonyán megtartott királyavatás, ill. koronázás tehát azt jelentette, hogy Magyarország belépett a nyugati keresztyén államok sorába, uralkodója és alattvalói római katolikusok lettek, politikai és társadalmi berendezkedésük a nyugateurópai feudális minta szerint alakult át a király kormányzása alatt. István halála után a két szomszédos nagyhatalom újra hatalmi igénye alá akarta vonni Magyarországot. István ugyanis közvetlenül a pápától kérte és fogadta el a koronát, kikerülve a német-római császárt, így független püspökséget, egyházat alapított, és nem lett alattvalója a császárnak. A cseheket, lengyeleket hűbéri függőségben tartó német-római császár fenyegette a magyar függetlenséget is, ugyanakkor a bolgár államot elnyelő bizánci császárság Magyarországnak is ugyanezt a sorsot szánta. 42