Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1879-80

10 collatiokat) nem tanítványok szerint, hanem tantárgyak szerint alakiták; megtörténhetett, hogy egyik tantárgyból előbbvaló, a másikból pedig hátrábbvaló collatioban tanult ugyanazon növendék. Ez tanulók és tanárok között egyaránt zsurlódásokra vezetett, mi miatt az 1648-ki tanrendszer „hogy a tanítók és tamilók között minden zavar megszüntettessék s bizonyos rend állapittassék meg: akként intézkedett, hogy a tanitók számához képest, a tanuló ifjúság is három rendbe vagyis osztályba soroztassék." Ez osztályok 1. a latin és görög nyelv osztálya; 2. a szónoklat-, költészet- és gondolkodástan osztálya; 3. theologia és philosophia osztálya a héber nyelvvel. Ugyanezen tanrendszer a pataki iskolát, mint Magyarországon leghíresebb gimnáziumot (kétségkívül csak a protestánsokét érti) emliti s a particularis iskolákat, melyekből a pataki iskola megtelni szokott, ennek alárendeli, sőt azokban a pataki iskolába menendő tanulók kedveért, a philosophia és theologia elemeit is taníttatni rendeli. A pataki iskola tehát Comenius bejövetele előtt oly főiskola volt, mely a falusi, városi és particularis iskolák (kis gimnáziumok) számára tanitókat s az egyházak számára lelkészeket képezett; sőt a világi renden levők is itt nyerték kiképeztetésöket: „a nemesek is, ha alkalmasaknak találtatnak a tanulók ugyanezen osztályaiba, különösen pedig a philosophiai és theologiai osztályokba vétessenek fel-, minden különbségtétel nélkül s a nyilvános vitatkozások hallgatására nemcsak bocsájtandók, hanem arra szoritandók." Bár azonban a pataki iskola növendékeit az alsó osztályokban s a kisebb vidéki iskolákban praeceptorokúl alkalmazták, de a felsőbb iskolák rectoraiúl, a felsőbb tudományok tanáraiul külföldi egyetemek látogatása nélkül sohasem. Tolnai István pataki lelkész, 1634. febr. 20-án I. Eákóczy Györgyhöz irott levelében kéri, hogy küldjön külföldre tanulókat, „mert nem tudja két óv múlva honnét vesznek a mostaniak helyébe?" Világos tehát, hogy bár a pataki főiskola a hazai tanitó- és lelkészképzés tekintetében ugyanazon szolgálatot teljesítette, mint a külföldi akadémiák és egyetemek a külföld számára, de az európai tudományosság akkori színvonalán nem állott. így állottak a viszonyok a pataki iskolában, midőn Comenius annak reformálására behivatott. 5. Már egy 1644. szept. 28-án kelt levelében emliti Comenius, hogy I. Eákóczy György 1643-ban Alstedius helyére (1588—1638.), a gyula-fehérvári iskolához meghívta; ő azonban ez ajánlatot nem fogadta el, mert akkori patrónusa, Geer Lajos iránt lekötelezve érezte magát s nem akart addig máshoz fogni, mig iránta felvállalt kötelezettségének eleget nem tett.