Református tanítóképző intézet, Sárospatak, 1879-80

11 I. Eákóczy György fejedelemnek 1648-ban történt halála után özvegye, Lorántfy Zsuzsánna kisebbik fiával, Zsigmonddal együtt a Magyarországon, illetőleg a „kapcsolt részeken" fekvő családi birtokaira tért vissza, melyek központja Sárospatak volt. Az idősb fiu, II. Eákóczy György (apjának utóda a fejedelmi széken) továbbra is Erdélyben maradt. Az istenfélő kegyes özvegy, most különösen a pataki iskola emelésére forditá figyelmét. Tolnai János, a pataki iskola első rektora volt az, ki a fejedelemasszonynak Comenius behivását ajánlotta. Tolnai és Eákóczy Zsigmond sajátkezüleg irott levélben hivták meg Comeniust az iskola reformálása fölötti tanácskozásra, maga Lorántfy Zsuzsánna háromszor irt e tárgyban Comeniusnak. Comenius 1650. tavaszán, főpásztori hivatásának teljesítése végett (mert 1648-ban a szétszórva élő összes cseh-morva testvérek első seniorává választatott), a Tencsénmegyében fekvő Pucho, Lednic és Skalic községek látogatására indult; útközben Eperjesen találkozott Klobusitzky Andrással, a fejedelemasszony tanácsosával, ki rábírta Comeniust, hogy az emiitett községekbeli híveinek meglátogatása után Patakra menjen. A húsvéti ünnepeket hivei között eltöltvén, hitsorsosainak beleegyeztével, sőt unszolására, május hóban Patakra, majd Tokajba ment, hol akkor Lorántfy Zsuzsánna épen birtoka megtekintése végett időzött. Néhány napi tanácskozás után; azon megbízatást nyerte, hogy készítsen tervezetet a felől, miként lehetne a pataki iskolát a pansophia törvényei szerint átalakítani. Comenius Illustris Patakinae Scholae idea (a pataki főiskola eszméje) cím alatt röviden összeállitá a kívánt tervet. A tervezet megnyerte Lorántfy Zsuzsánna és fia Eákóczy Zsigmond tetszését; ekkor azon ajánlat tétetett neki (valószínű Klobusitzky és Tolnai útján), hogy emez üdvös terv kivitele végett, telepedjék le Patakon. Miután ama reményeket, melyeket a száműzött cseh-morva testvérek a svéd fegyverek győzelméhez kötöttek, s melyek miatt Comenius hajlama ellenére, pansophisticus munkálkodásának félbeszakításával kész volt nyolc évig a philologiához visszatérni, a westfaliai békekötés megsemmisítette; miután az északi hatalmasságot a morva testvérek ügyének árulójaként tekinték, melytől a hazába való visszatérhetésük eszközlését immár nem várhatták: annálfogva Comenius hajlandó volt elfogadni az ajánlatot, annyival inkább, mivelhogy száműzött morva testvéreink a fejedelemasszony birtokain, az ö árnyékában menhelyet találtak, méltatlannak tünt volna föl hálánkat — midőn arra alkalom adatik — be nem bizonyítani. Kikötötte azonban: a) hogy a terv a maga egész nagyszerűségében mind az ő (Comenius) nagy hiréhez, mind a fejedelmi család méltóságához méltóan vitessék