Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1942

69 dései, illetve elírásai. Hibás megállapítást közöl, amikor Isten szentségét kortörténeti megvilágításban igyekszik elénk tárni. A „rabbik theológiájáról" beszél ott, ahol határozottan ótestámen­tomi vonatkozásról van szó. Nyomatékosan szeretné a theológiai kar a mű írójának figyelmét felhívni arra, hogy Isten szentsége nem „reakció a bűnnel szemben", hanem a világok teremtő és megtartó szuverén urának minden égi és földi hatalomtól és meg­nyilatkozástól független legbensőbb lényege. Javára irandó, hogy munkáját a teljes isteni Kijelentés szem­meltartásával, azaz az Ószövetségnek az Újszövetséggel való összefüggésében végzi, az elérendő célt a hívő theológus sze­méből nézi s a megoldást ebben az összefüggésben' keresi. Tárgyszeretetéért, szorgalmáért és nemes törekvéséért a té­vedései ellenére is jutalma az özv. Pogány Istvánné alap kama­taiból 40-— P. Szerzője: Major Zoltán IV. éves theológus. III. A rendszeres theológia köréből ez évben két pályatételt tűzött ki a theológiai kar. Mindkettőre egy-egy pályamunka érke­zett be. A „Megigazulás és megszentelődés" című pályatételre Sola fide jeligével beérkezett pályamű szerzője 55 géppel írt negyedív oldalon bevezetés és az üdv rendjéről adott áttekintés után három főrészben- tárgyalja a kitűzött kérdést. Az elsőben a megigazulás, a másodikban a megszentelődés lényegét, a harmadikban a kettő egymáshoz való viszonyát törekszik tisztázni. Elég széleskörű forrástanulmányt végzett: Kálvin Institutiója mellett a reformátor egyéb írásaiban is igyekezett tájékozódni és a református hitval­lásokat, valamint az újabb dogmatikai művek vonatkozó részeit is áttanulmányozta és értékesítette. Azonban több elmélyedésre és nagyobb önnállóságra lett volna szükség, mert így a dolgozat sokhelyt inkább idézetek mozaikja, semmint a kérdést alapos értekezés formájában kifejtő tanulmány. De a lényeget általában mindenütt helyesen ragadta meg. Hangja és gondolatvezetése kissé száraz és egyhangú, de mindvégig tárgyilagos. Stílusa he­lyenként feltűnően gyarló. Szorgalmára és értékeire tekintettel a pályamunka jutalma 20'— P. Szerzője: Ráski Sándor IV. éves theológus. A másik pályaművet, amely az „Egyházunk tanítása a hábo­rúról" című pályatételt „Elég néked az én kegyelmem" jelige alatt próbálja megoldani, teljes egészében sikertelennek kell minősítenünk. A mindössze 28 oldalas mű inkább történetfilozófiai, semmint theológiai jellegű bevezetés után öt főrészben egyházunk felfogásának bibliai alapjait, Kálvinnak, hitvallásainknak és a modern etikának a tanítását s a gyakorlati egyházi felfogást igyekszik felmutatni. Nagy hibája, hogy az ökumenikus irodalmat nem vette tekintetbe. Bár egyébként forrástanulmányaiban elég széleskörű tájékozódására törekszik, ezeket a kérdés rendkívüli aktualitásának és exisztenciális komolyságának figyelembe vétele

Next

/
Thumbnails
Contents