Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1940

11 jelenti, hogy amikor a mi életünk Jézus Krisztus által feltárul az Isten kegyelme és a dicsőség Királyának akarata előtt, ugyanakkor, ugyancsak Jézus krisztus által, feltárul az életünk egymás számára is. Ő azért Megváltó, mert Istenhez való viszonyunkat helyreállítja és ezzel helyreállítja egymáshoz való viszonyunkat. Hozza nekünk Isten kegyelmét: a bűnbocsánatot, amely által a mi üdvösségünkért hatalmasan hadakozó Úr ismét és minden nap újonnan bevonul a mi életünkbe s elfoglalja felettünk dicsősége királyi székét, úgyhogy ezentúl az ég és föld egyetlen igazi Urának szolgálunk. És hozza nekünk a bűnbocsánatot, hogy általa újra igazi közösségünk legyen egymással. Hozza azt a boldog szabadságot, hogy nem kell többé egymás életének a rablóivá, tolvajaivá, gyilkos pusztítóivá válnunk, amik bűnös természetünk szerint mindannyian vagyunk. Nem kell többé átoknak lennünk egymás számára, hanem Ő benne, Ő általa lehetünk áldássá, az Isten áldásává egymás számára, akik be- és kijárhatunk egymás szívén és életén, odaadhatjuk magunkat egészen és fenntartás nélkül egymás szolgálatára, mert már nem kell önző torzsalkodásból és gyűlöletből élnünk, nem kell féltékenyen a magunk dicsőségét keresnünk, nem kell azon törnünk magunkat, hogy emberek önző hiúságait legyezgessiik, hiszen az ég és föld Urának lettünk a népévé, akié a föld és annak teljessége minden lakosával együtt, — úgyhogy mindent és mindenkit Istenhez tartozónak ismerünk, mindent és mindenkit Ő hozzá számítunk, mindent és mindenkit az Ő dicsőségének, a dicsőség Királyának szolgálatába állítva látunk. Nem kell már bizalmatlanul, gyanakodva és ellenségesen néznünk egymásra, nem kell már a másiktól elvárnunk, hogy előre köszönjön, nem kell már szeretetlenül elzárkóznunk egymástól, mert Jézus nyája, az Ő legelőjének juhai lettünk, aki azért jött, hogy életünk legyen és bővölködjünk és legelőt találjunk — együtt. Van-e, lehet-e ennél örvendetesebb és felszabadítóbb üzenet ? — Én vagyok az ajtó, hangzik felénk az evangélium. Egymástól elhidegült élettársak, kelletlenül, ellenségesen csak egymás mellett és egymás ellen élő, de nem igazi közösségben egymásért élő férj és feleség meghallja belőle, hogy az ő élettársa az Istené, aki teremtette és szent Fiában bűneit megbocsátotta. Krisztus azokat a bűnöket is elhordozta és a fához szegezte, amelyeket éppen a te élettársad követett el veled szemben és te ő vele szemben. Azok a bűnök nincsenek többé, mert Isten nem számítja be, sőt inkább az Ő szent Fiának igazságát számítja be nektek. S ha Ő nem tartja számon többé, te neked sem kell olyan kínos pontossággal vezetned róla a panaszkönyvet. Nem kell többé azt számolnod, mennyi okod van arra, hogy elzárkózzál s magadba fojtsd, vagy éppen másoknak elhíreld a bánatodat, mert új útat találsz élettársad fájdalmasan elzárult szívéhez. Krisztus