Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1939
ié Maternek, s eddigi működésük feljogosítja az Elöljáróságot annak reményére, hogy rendes tanári munkájukkal tudomány-szakjukban országos viszonylatban is újabb babérokat fűznek Főiskolánk nagy tanárainak koszorújába. A theológiai kar minden erejét megfeszítette, hogy egyrészt a tudományos nívót fenntartsa, másrészt pedig közelebb hajolva az ifjúsághoz, velük megértesse, hogy a lelkészi pálya nem csupán az előírt tudományok elsajátítására szorítkozik, hanem lélek kell oda, lélek, amely önmagát emészti fel az egyházunkért és fajtánkért való szolgálatban. A szolgálat lelkének ihletése ösztönözte a theológiai kart, amidőn a szorosan vett theológiai tudományokon felül a lelkes ifjúságon keresztül oly sok rétű és eredményes munkát végzett az egyház, és a magyar falu felé. De nem hagyhatjuk szó nélkül azt a szolgálatot sem, amelyet a hittanhallgatók a gimnáziumi ifjúság heti áhítatainak vezetésével végeztek s meg kell emlékeznem végül a hittanhallgatókkal kapcsolatban a családlátogatás áldott alkalmairól is. Egészen bizonyos, hogy ez a papi generáció, amelyik ilyen hatásokat befogadva és hordozva kerül ki az életbe, együtt fog tudni érezni a magyar néppel és személyes példaadásával fogja pásztorolni azt. A fokozatosan megszűnő tanítóképzőintézetben az első és második osztály mint liceum, a harmadik, negyedik, ötödik pedig még mint tanítóképző működött. Az a bizonytalanság, amely a liceum jövőjét és feladatát illetőleg tavaly a szülőket és tanulókat egyaránt eltöltötte, már eltűnt és mind világosabban alakult ki az uj gyakorlati irányú középiskola jelentősége a jövő magyar életben. Emellett a tanítóképző munkája is a régi lendülettel és intenzitással haladt. A liceum a tanítóképző nemes hagyományait átveszi s ez megnyugtató a jövőt illetőleg. Szükséges azonban, hogy a tanári karban a személyi változások záródjanak le ! Dr. Harsányi László december 1-én állásáról lemondott s tanári pályáját a katonalelkészséggel cserélte fel. Szorgalmas, munkás, hivatásának élő értékes tanár vált meg vele az intézettől. Dr. Harsányt László távozásával több személyi változás zavarta meg az intézet életét, mígnem Rózsai Tivadar segédlelkész és Kádár Gyula középiskolai tanár óraadói minőségben voltak segítségül az órák ellátásában. A sok személyi változás ellenére is nemcsak elvégezte, de több tekintetben korszerűsítette is az intézet a nevelés és tanítás terén reá háruló feladatokat; az oktató-nevelő munka szolgálatába állították az elmúlt tanévben a kirándulásokat, a filmoktatást és a különféle pályázatokat és kiállításokat. Az öntevékenység, az alkotó és önálló munkásság kialakítása, fokozása minden vonatkozásban elsőrendű gondját képezte a tanári karnak s ennek megvalósítására törekedtek az ifjúsági egyesületeken keresztül is. A felettes hatóságok az intézet működését többször ellenőriz-