Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1938

49 kevés idő állott rendelkezésére, sok forrásművet nem tudott megkapni és még nem is tanult dogmatikát. Itt-ott felcsillanó helyes meglátásaira, néhány sikerült részletre és őszinte igyekezetére tekintettel, főként pedig a jövőre néző serkentésül, theol. kar a Pogány Istvánné alapból a pályadíj felével, (20 pengővel) jutalmazza. Szerzője: Istók Miklós III. éves theologus. 4. A filozófiai pályatételre: „Egy nevesebb pataki filozófus vagy pedagógus életrajzának és munkásságának összeállítása" — egy pályamű érkezett be „Nyíry István élete és munkássága" címmel. A hatvan oldalas sűrűn gépelt dolgozat becsületes és a lényegest meglátó munka eredménye. A szellemi hátteret megállapítani szándékozó és a dolgozat anyagát felvázoló bevezetés mellett a munka 4 fejezetre tagozódik. Az elsőben Nyíry életét rajzolja jól kidomborítva a XIX. századeleji pataki tanársors érdekesebb mozzanatait, valamint a pataki iskola akkori helyét a magyar szellemi életben. A második fejezetben Nyíry önállóan megjelent munkáinak, különböző folyóiratokban közölt kisebb dolgozatainak, valamint kéziratban maradt műveinek időrendben való felsorolását adja, továbbá a Nyíryre vonatkozó értékesebb forrásokat sorolja fel. A harmadik részben az előbbi fejezetben felsorolt munkák érdekesebbjeinek nem ugyan kritikai ismertetését — amire különben a dolgozat célja szerint nem is volt szükség — de áttekinthető és megfelelő vázlatát kapjuk. Belőlük érdekesen domborodik ki az olvasó előtt Nyíry István sokoldalú tudományos munkássága. Különös értéke ennek a fejezetnek az — és ebben a szerző értékelő készsége mutatkozik, hogy nem mér minden ismertetendő munkát egyforma mértékkel. A fontosabbaknak, mint Nyíry Conspectus-ának is, több időt szentel, mint a szerinte kevésbé fontosaknak. így még az az olvasó is, aki előtt egyébként a kor ismeretlen, rávetődik arra, hogy micsoda filozófiai iskola híve volt Nyíry és közvetve vagy közvetlenül melyik filozófiai irány felé vezette kora ifjúságát. Kár, hogy a következő fejezet, amely az ismertetett munkák alapján Nyíry gondolkozását vázolja fel e gondolkozás legérdekesebb mozzanatának az önhatókról szóló elméletnek központba állításával, nem érinti azt a nagyon érdekes kérdést, hogy Nyíry termékeny gondolatai menynyiben éltek Patakon és mennyiben épültek be a tudós tanár előadásain keresztül tanítványai lelkébe és a korabeli magyar szellemi életbe. A pályamű azonban enélkül is eléri célját. Megfelelő bevezetőt ad annak, aki ezzel az érdekes tanárélettel akar foglalkozni, valamint bepillantást nyújt a pataki iskola életének egyik legszínesebb és leggazdagabb szellemiségű korába. 2