Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1937

214 káját, mintha a legteljesebb rendben és biztonságban élne. Az egász város szeretete megmutatkozott és úgy a régi, mint az uj diákok egyformán tevékenykedtek a megnövekedett iskola belsejében. így aztán a további már a református consistórium tetszésétől függött. „Az egész városa muzssák halmai és szent templomává változott át: felső részén a Szent Miklós utcában, a kollégium mai helyén, a város régi iskolája — a particula ; alsó részén az idegen, vendég kollégium ifjúsága zsongott, s mint a méhkas raja, szívta a tudományok mézcseppjeit." A következő 1718. évi kolozsvári országgyűlésen újból felszínre került a menekülő kollégium ügye. Steinwille igéretét nem tartotta meg a kárpótlás kérdésében, de több akadályt nem gördített az ügyek elé. — A menekülők sorsa azonban most sem oldódott meg teljesen, bár a nagyobb veszedelem elmúlt fejők felöl. Az erdélyi vendégszeretet megcsúfolása volt az az eljárás, melyet a város vezetői közül néhányan folytattak az iskola ellen. Bár a város akkor még teljesen református volt, a tanács tagjai közül akadtak olyanok, akik a menekülő kollégium ottani végleges letelepülését nem óhajtották, sőt azt teljes erejükből meggátolni törekedtek. Jellemző erre az eljárásra az a 11 pontból álló irat, melyben felsorolják az önző érdekeiket védelmező okokat s a menekülő pataki kollégiumnak a letelepedését és a vásárhelyivel való egyesülését ellenzik. Ezt az iratot felküldték Kolozsvárra is, az ott idéző rendekhez. A főkonsistórium azonban átlátott tervükön. Becsületesen megvizsgált mindent, megindokolta észrevételeit s eloszlatta a makacs tanácstagok kételyeit. Biztosította őket, hogz a pataki kollégium nemhogy a város kiváltságait, előjogait megtámadná, hanem ő is teljes erejével kész azokat megvédelmezni. A főkonsistórium bölcs válaszára a makacskodók nemcsak lecsendesedtek, hanem előbbi véleményeiket megváltoztatva egyszerre barátai és pártfogói lettek a kollégiumnak. Az egyházi főtanács ekkor kiküldi még Marosvásárhelyre gróf Teleki József gyulafehérvári kollégiumi gondnok elnöksége mellett: Toldalagi Jánost, a vásárhelyi partikula gondnokát — az egyházi tanács több tekintélyes vezető tagjával — a béke és egyetértés megteremtésére. A menekülő patakiak teljes megnyugtatására kimondják, hogy a pataki iskola régi törvényeit és szokásait, amennyire lehetséges, az erdélyi szokásokhoz alkalmazzák és azokat szigorúan megtartják. Az egyházi főtanácsnak az volt a feladata, hogy a lélekben egyező két iskolát összeolvassza. A követség, amint megérkezett a városba, előbb minden ellentétet és egyenetlenséget elsimított. Annál könnyebb volt ez, mert mindkét részről teljes megértés mutatkozott. A két iskola egyesítése így történt meg teljes szeretetben, miután időközben az egyesítést helybenhagyó királyi nyilatkozatok is megérkeztek. Ezt