Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1937

212 igazgató-tanár vezetése alatt, a ref. egyház gondozása és felügyelete mellett hirdették a hit eszméjét és a tudomány világosságát. A koronként változó ideiglenes igazgatókat a felügyelő egyház a gyulafehérvári és nagyenyedi kollégium végzett diákjai közül választotta. Többnyire theológiai végzettségű emberek voltak, akik mint papok vagy tanárok nyertek alkalmazást az iskolákban. A politikai viszonyok alakulása Erdélyben is érezhető volt. A XVII. század elején a kis ország erős próbát állott ki. Bocskay és Bethlen Gábor azonban nemcsak a régi erőt szerezték vissza, hanem eddig nem látott nagy hatalomhoz juttatták a fejedelemséget. Bethlen Gábor a protestantizmus fejlesztése érdekében elsősorban a hit fellegvárait erősítette meg. A gyulafehérvári iskola régi kedvence lévén a nagy fejedelemnek, ennek fejlesztését tűzte ki élete egyik feladatául. Ez az erős vallásos élet utóda, I. Rákóczy György alatt még fokozódik. Az iskolákra vonatkozó törvények kifejezik a kor szellemét. Egy nagy francia történész mondja: „Ha valamely nemzetet bizonyos korban meg akarunk ismerni, tekintsük meg annak törvényeit." Ez a megállapítás kétségkívül vonatkozik Erdélyre is. Gidófalvi Balázs iskolai rektor, mikor 1674-ben ismerteti a sárospataki, később a gyulafehérvár-inarosvásárhelyi iskolák szabályait, hivatkozik erre. A pataki szellem sok vonása található Erdélyben, hirdetvén annak a szellemi kapcsolatnak erejét, mely I. Rákóczy György idejében Sárospatak és Erdély iskoláit összetartotta. Ilyen élet kifejlődése azonban csak rokon szellem mellett lehetett. Mutatja ennek a szellemiségnek magas fokát a korabeli törvénykönyvek hangja. A vallási gyűlöletnek eme korszakában a kis Erdély törvényeinek humánus hangja annál feltűnőbb, ha összehasonlítjuk ezeket a kor német törvénykönyveivel. Iskoláink emelkedettebb szellemével magyarázhatjuk ezt a tisztultabb világnézetet. A menekülő pataki iskola állandó bizonytalanságban élt Gyulafehérváron. Az elhagyott otthon képe állandóan ott élt a lelkekben. Azonban a körülmények mostohasága miatt nem lehetett változtatásról szó. — A nagy fejedelmek után Apafi uralma alatt egy időre nyugalom állott be. A fejedelemség hanyatlásával azonban ujabb megrázkódtatások következtek. A nehéz sorsfordulatot elsősorban a menekülők érezték meg. Thököly és Rákóczi szabadságharca alatt az iskolák elnéptelenedtek. Az ország csatatérré változott s a csendes kulturális munka a folytonos háború miatt szünetelt. Mikor 1702-ben a német katonaság bosszúból még a kollégium tetőzetét is lebontatta a diákság feje felől, az ó-kollégium épületéből átköltözködtek az uj-kollégiumba. — Rákóczi szabadságharca az uj remények mellett új csalódásokat is hozott. A harcok hullámzása folyton érezhető volt s az iskola egyaránt átszenvedte a kuruc, meg a labanc uralmat.