Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1937

211 dásra. 1671. október 20-án történik ez az esemény. Az üresen maradt iskolát a jezsuiták idegeneknek adták bérbe. A nehéz időket az iskola korábban érezte. 1671-ben csak két tanára volt: Pósaházy János és Buzinkay Mihály. Az üldözöttek két részre oszolván, ellenkező irányban haladva kerestek menedéket. Egyik rész északnak tartott. Gönczön, majd Kassán telepedett le. A nagyobbik rész azonban Pósaházy János és Buzinkay Mihály vezetésével Debrecennek vette útját. Az ősi kálvinista városban óhajtottak egyelőre megállapodni, hogy aztán tovább haladjanak a végzet elől. A pataki iskola szerencsétlenségének híre elterjedt az egész országban. A rossz hírt Erdélyben is meghallották, ahol ez időben Apafi Mihály uralkodott. Megtudván azt, hogy a száműzöttek tekintete Erdély felé fordult, meghívja az iskolát Gyulafehérvárra. Bethlen Gábor egykori nagyhírű iskolája üresen állott, amióta a kollégium innen Nagyenyedre költözött. Az ó-kollégium helyiségeibe telepedtek 1672 januárjában. Erdélyben ez időben nyugalom és béke uralkodott. Az ellenreformáció hullámai és a politikai élet zavaros fordulatai bár előbb érintették a kis országot, ez időben nyugalom volt. Apafi uralma idején a régi idők fénye elhamvadt ugyan, de a nagyhírű alkotások épen maradtak. Az erdélyi rendek még a reformáció elején gondoskodtak a kis ország megszilárdításáról s így az a nehezebb idők megrázkódtatásait is kiállotta. Különösen a jól megszervezett kultúrintézmények biztosították az állami élet szilárdságát. Az erdélyi rendek még 1556-ban határozatot hoztak a régi egyházi és kolostori iskolák megszüntetéséről. Ezek a vallási forrongások idején rendeltetésüknek nem feleltek meg és szükségessé vált, hogy a kor szellemének megfelelőbb intézetek állíttassanak. 1556-ban Kolozsvárt az erdélyi nemzeti fejedelemséget szervező országgyűlés XXIII. cikkében névszerint kijelöl Kolozsvárt és Marosvásárhelyen egy kolostort iskola felállítására. Ehhez Izabella királynő is hozzájárult. 1557-ben pedig a tordai országgyűlésen, ahol a teljes vallásszabadságot kimondották, a rendek az előző évi iskolák felállításának tervéhez nemcsak hozzájárultak, hanem pl. a vásárhelyi iskolának a székely dézsmából harmadfélszáz forint segélyt is kiutaltak. így fejlődtek az erdélyi kollégiumok. A politikai élet fordulatait s Erdély helyzetének szeszélyes alakulásait ők is megérezték. Különösen gazdaságilag okozott sok kárt a gyakori háború, s ezért arra törekedtek az iskolák vezetői, hogy biztos támogatást és anyagi alapot szerezzenek. A rendek 1587-ben Báthory Zsigmondhoz fordultak, hogy az eddigi segélyekhez az ifjúság segélyezésére külön 100 forintot utaljon ki. E korszak erdélyi iskolái 5—6 osztályosak voltak. Az okmányokon „Schola Particula" néven szerepelnek. Egy 14*