Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1937

210 A protestantizmus a magyar nemzeti élet fejlődésére azért volt nagy hatással, mert mindenüvé magával hozta a magyar nemzeti nyelv kultuszát. Reformátoraink az ők erő­teljes, velős magyarsággal kifejtett — bámulatosan gazdag — irodalmi tevékenységükkel igazi megteremtői voltak a ma­gyar könyvirodalomnak. A reformáció legfőbb elve ugyanis a szellemi és erkölcsi önállóságra való törekvés, melyet a magyar nemzet minden rétege a lelki szükségletérzetnek mohó vágyódásával fogadott. Tőle várták a felborult társa­dalmi erkölcsöknek, a meglazult állami rendnek és az alá­ásott egyházi életnek megjavulását. Innen magyarázható, hogy a reformáció Magyarországon XVI. század második fe­lében oly nagyarányban hódít, hogy a XVII. század első fe­lében a katholikus egyház hatalma már csak egész kis térre zsugorodik össze. Még nagyobb volt a protestantizmus dia­dala Erdélyben, ahol a Habsburg királyok helyett a nemzeti fejedelmek kezdettől fogva pártolták a reformációt s így az új hittel egybeforrt szellem adta meg az erdélyieknek az igazi magyar vallásos és nemzeti öntudatot. Megváltozott a helyzet az ellenreformáció megindulásá­val. Az egész ország területén a Habsburg-hatalomra támasz­kodó katholicizmus nagy támadást indít meg elvesztett ha­talma visszaszerzésére. A megindult vallási küzdelmek a nemzet erejének megosztásával nemcsak újabb válságot je­lentettek, hanem a nemzeti szellem hanyatlását is okozták. Amilyen mértékben fogyott a protestantizmus ereje, annyira gyengült a magyar nemzeti élet. Az ellenség támadása első­sorban a protestantizmus fellegvárai, a nagyhírű iskolák el­len irányult. A megpróbáltatások idején ezek élete forgott veszélyben. A megváltozott időket Sárospatak is megérezte. A főis­kola életének nagyszerű fénykora után hanyatlás követke­zett. A kiváló pártfogók, a Rákócziak és Lorántfiak után, éppen azok utódai, miután visszatértek a római katholikus egyház kebelébe, — indították meg támadásaikat az iskola ellen. Lorántfy Zsuzsánna halála után, a Rákóczi család ré­széről főként Báthory Zsófia vakbuzgósága jelentett vesze­delmet. A várba és városba német katonákat hoznak. A meg­változott idők jeleként csakhamar feltűnnek a jezsuiták is. Kiss Imre és Sámbár Mátyás nevű vezetőik hamar vitát kez­denek a főiskola tanáraival, köztük Pósaházyval. A harcok aztán egyre szenvedélyesebbé válnak. Az ellenreformáció si­kerei után az iskola sem kerülheti el sorsát. Báthory Zsófia, hogy a Wesselényi-szövetkezésben részes fiát megmentse — érdemeket akar szerezni. Elvéteti karhatalommal a ref. temp­lomot s az iskolát is a jezsuiták kezére játsza. Mikor az if­júság ellenszegült ennek a törekvésnek, karhatalmat küld ágyúkkal felszerelve, hogy kényszerítse az iskolát az áta-

Next

/
Thumbnails
Contents