Református főiskola, teológiai akadémia és gimnázium, Sárospatak, 1937
210 A protestantizmus a magyar nemzeti élet fejlődésére azért volt nagy hatással, mert mindenüvé magával hozta a magyar nemzeti nyelv kultuszát. Reformátoraink az ők erőteljes, velős magyarsággal kifejtett — bámulatosan gazdag — irodalmi tevékenységükkel igazi megteremtői voltak a magyar könyvirodalomnak. A reformáció legfőbb elve ugyanis a szellemi és erkölcsi önállóságra való törekvés, melyet a magyar nemzet minden rétege a lelki szükségletérzetnek mohó vágyódásával fogadott. Tőle várták a felborult társadalmi erkölcsöknek, a meglazult állami rendnek és az aláásott egyházi életnek megjavulását. Innen magyarázható, hogy a reformáció Magyarországon XVI. század második felében oly nagyarányban hódít, hogy a XVII. század első felében a katholikus egyház hatalma már csak egész kis térre zsugorodik össze. Még nagyobb volt a protestantizmus diadala Erdélyben, ahol a Habsburg királyok helyett a nemzeti fejedelmek kezdettől fogva pártolták a reformációt s így az új hittel egybeforrt szellem adta meg az erdélyieknek az igazi magyar vallásos és nemzeti öntudatot. Megváltozott a helyzet az ellenreformáció megindulásával. Az egész ország területén a Habsburg-hatalomra támaszkodó katholicizmus nagy támadást indít meg elvesztett hatalma visszaszerzésére. A megindult vallási küzdelmek a nemzet erejének megosztásával nemcsak újabb válságot jelentettek, hanem a nemzeti szellem hanyatlását is okozták. Amilyen mértékben fogyott a protestantizmus ereje, annyira gyengült a magyar nemzeti élet. Az ellenség támadása elsősorban a protestantizmus fellegvárai, a nagyhírű iskolák ellen irányult. A megpróbáltatások idején ezek élete forgott veszélyben. A megváltozott időket Sárospatak is megérezte. A főiskola életének nagyszerű fénykora után hanyatlás következett. A kiváló pártfogók, a Rákócziak és Lorántfiak után, éppen azok utódai, miután visszatértek a római katholikus egyház kebelébe, — indították meg támadásaikat az iskola ellen. Lorántfy Zsuzsánna halála után, a Rákóczi család részéről főként Báthory Zsófia vakbuzgósága jelentett veszedelmet. A várba és városba német katonákat hoznak. A megváltozott idők jeleként csakhamar feltűnnek a jezsuiták is. Kiss Imre és Sámbár Mátyás nevű vezetőik hamar vitát kezdenek a főiskola tanáraival, köztük Pósaházyval. A harcok aztán egyre szenvedélyesebbé válnak. Az ellenreformáció sikerei után az iskola sem kerülheti el sorsát. Báthory Zsófia, hogy a Wesselényi-szövetkezésben részes fiát megmentse — érdemeket akar szerezni. Elvéteti karhatalommal a ref. templomot s az iskolát is a jezsuiták kezére játsza. Mikor az ifjúság ellenszegült ennek a törekvésnek, karhatalmat küld ágyúkkal felszerelve, hogy kényszerítse az iskolát az áta-